Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

548. Kétfilléres Asztaltársaság Az egyesület 1905-ben vasgyári művezetőkből és szakmunkásokból alakult a társas élet fokozása és főleg jótékony segélyezés céljából. A tagdíjakból, mulatságok rendezéséből befolyt összegből és önkéntes adományokból segélyezi betegség esetén tagjait, elhalálozás esetén pedig a hátramaradottakat. Különösen a háború alatt fejtett ki élénk tevékenységet, amikor a hadbavonultak családját segélyezte. DM KI 1928. 549. Sztrájk aratás miatt (Ismertetés a diósgyőri vas és acélgyár parasznyai bányatelepén lefolyt sztrájkról.) Az államkincstár parasznyai bányatelepén támadt sztrájkmozgalom május 6án kezdődött s részt vettek benne a 468 főnyi munkásállományból 296-an, legnagyobbrészt falusi munkások is kérték: 1. hogy vasárnap a széntermelés szüneteljen, mert a jelenlegi vasárnapi munkabeosztás mellett kevés a pihenő, amennyiben az egyik csapat szombat este 6 órától vasárnap déli 12 óráig dolgozik, a másik csapat pedig vasárnap déli 12 órától hétfőn reggel 6 óráig; 2. hogy a csilleszakmány 40 fillérről 50 fillérre emeltessék és hogy a fejtésben történő ácsolásért és fahordásért, a mi eddig külön díjazva nem volt, páros ácsolatonként 1.60 K fizettessék; 3. hogy a jelenlegi 1.40 és 1.60 K alapbér, a mely alapul szolgál a betegpénz kiszabásra, felemeltessék még pedig úgy, hogy a 1.60 K-s alapbér (kezdő alapbér) 3 évi szolgálat után 2.60 K-ra és 10 évi szolgálat után 3.60 K-ra emelkedjék; 4. hogy a vasárnapi munka kétszeresen díjaztassék; 5. hogy a munkásoknak adott szén ára, a mely eddig tonnánként 5 K-t tett ki, leszállíttassék. A munkások ezen panaszaira és kérelmeire az üzemvezetőség kijelentette, hogy a vasárnapi széntermelés fel nem hagyható, mert a bányaműüzem szoros kapcsolatban áll az állandó üzemben lévő diósgyőri vas- és aczélgyárral a vasárnapi munkát kétszeresen díjazni nem hajlandó; a jelenlegi szakmányt felemelni nem lehet, mert azt a bányamű el nem bírná, de különben is az ottani keresetek (3.92, 3.84, 4.00 K átlagos vájár-kereset) nincsenek alatta a vidéken lévő más bányáknál elért átlagos kereseteknek; ígéri azonban,hogy az egyes nehezebb munkahelyeken a nehézség mérvének és természetének megfelelő kárpótlást fog adni; az alapbérnek a betegpénz kedvezőbb megállapítása czéljából való felemelését méltányosnak tartja, s ígéri, hogy ez irányban illetékes helyen közben fog járni; a munkásoknak kiadott szén árát le nem szállíthatja, mert az már amúgy is mindig a termelési áron adatik. A sztrájkolok zöme az üzemvezetőség fenti kijelentéseivel megelégedett s 50 kivételével május 90-én mindannyian munkába állottak. Az az 50 ember is azzal a- megjegyzéssel vette ki leszámolását, hogy tekintettel a megkezdődött mezei munkákra, máskülönben is kérték volna leszámolásukat.