Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

Nem mese, igaz történet, hogy az unokák sok esetben csak a szülőkön keresztül tudtak a nagyszülőkkel érintkezni, mert míg amazok már csak magyarul beszéltek, addig emezek anyanyelvükön kívül más nyelvet nem értettek. Ez a rohamos fejlődés millenáris évben érte el csúcspontját, mikor az iskolák, a m. kir. vas- és acélgyár megcsodált ipari produktumai keretében szintén bemutatták munkásságuk kiváló eredményeit, melyek egy óráról-órára kidolgozott tanítási tervben s azzal összhangban álló gyönyörű írásbeli dolgozatokban és szebbnél szebb rajzokban jutottak kifejezésre. A célbavett szakképzett magyar munkástörzs kitermeléséből tehát a magyarság gondolata és célkitűzése már százszázalékban bitosítva volt, most még a szakképzettség megteremtése hiányzott. E részben a feladat megoldása, az elemi iskolákon keresztül az iparos tanonciskolákra hárult. Zádor Tibor A diósgyőri munkásmozgalom története 443. 15 km-es városi vasútvonal terve 1888. január 26-án Borsod vármegye alispánja értesítette a gyár igazgatóságát, hogy dr. Csáthy Szabó István képviselő, miskolci lakos felsőbb helyről engedélyt nyert arra, hogy O-Miskolc állomásának közelében fekvő végponttól, ÚjMiskolc városán keresztül Alsó-Hámorig rendes nyomtávú helyi érdekű gőzmozdonyú vasutat építsen. A tervezett vasút a diósgyőri vasgyár perecesi bányavasútját metszené, miért is a gyárnak a hozzájárulása nélkül az építést megkezdeni nem lehet. A vasút felépítése két részletben volt eltervezve, az első a Miskolc városi vonal, melynek hossza 4,7 km, a második a Miskolc-Hámor külső vonal, melynek hossza 9.8 km. A vasút felépítése a tervek szerint 727.034 forintban volt előirányozva. Ez volt a jelenlegi villamos vasút első építési terve. Nyolcesztendei tárgyalás és tervezgetés után a gőzmozdonyú vasútvonal tervét elvetették és 1896. január 15-én a Miskolc-Hámor-i villamos helyiérdekű vasút közigazgatási bejárása megtörtént. A Miskolc városi vonal 1897-ben megépült. 1906-ban hosszabbították meg a vonalat a vasgyár érintésével Diósgyőrig, a Hámorig való kiépítés tervét elvetették. KKMA 76. 100. 355. 444. Új sínhengermű A vasutak részéről megnyilvánult nagyobb igények minőség, mennyiség és szelvényméret tekintetében, 1888-ban arra az elhatározásra késztette a gyár vezetőségét, hogy a régi sínhengerdét, a mindinkább növekvő mennyiségű hídszerkezeti vasak gyártása céljából a síngyártás alól mentesítse és egy második, a modern technika minden igényének megfelelő reverzáló sínhengerműnek új épületben való felépítését tervezze meg. A tervezési munkálatokat még az 1888as év folyamán megindították. A hengermű építését 1890-ben kezdték meg, s 1892-ben a sín gyártása az új hengerműben már meg is indult. Kiszely Gyula: 1770-1944.