Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

két korszak, a vas- és acél korszak az elsőbbség felett küzdött és nagy hiba volt, hogy az akkori irányadó közegek nem mindjárt az építésnél az új korszakkal szövetkeztek. Ez okozta a nagy deficiteket és csodálatos, hogy a heves országgyűlési vitáknál, melyek e tárgyban folytak, nem találkozott senki, ki a szöget a fején találta volna. Tagadhatatlan ugyan, hogy a kezdet nehézségei tovább tartottak, mint kellett volna; de azon idö óta, hogy Hamerák Mihály és Teutschl Ferenc urak a vasgyárt igazgatják, a gyár mint vasgyár tökéletesen megfelelt. Készítménye a legjobb és legfinomabb; az itt gyártott sínek általános elismerésben részesültek, de hát a vas sín megszűnt iparcikk lenni. Az acél korszak jelenleg önuralmat gyakorol és a vas csak falusi kovácsműhelyekben vagy a vasgyártás csak némely ágában bír értékkel. Fent nevezett urak tehát kétségtelenül nagy érdemet szereztek maguknak, midőn az acél gyártást lehetővé tenni tudták és ezzel a gyár jövőjét biztosították. Az építmény maga ízlésteljes és elegáns és az építés vezetőjének, Teutschl Ferenc úrnak tiszteletére válik. Az alkalmazott gépek mind helybeli készítmény; a külföldet egyszer teljesen nélkülözni tudjuk. Adjon Isten virágzást e gyárnak, valamint az egész hazai iparnak. Vö. 425. Schik Vilmos gyári iskolai igazgató KKMA 72. 4. 145. 410. A vaskohászati vállatok létszámmegoszlása Az 1879-es esztendővel a vasipar egy jelentős, de sok nehézséggel tarkított korszaka zárult le. A kiegyezés utáni vasipari emelkedést az 1873. évi válság súlyosan érintette, a reményteljesen emelkedő termelés 1879-ig rohamosan csökkent és csak 1880-tól következett be ismét a termelés emelkedése. Ezt a helyzetet az alábbi ábra szemlélteti. Az ipari forradalom műszaki oldalának legfontosabb része a modern gépi eszközök és egyéb modern technikai alkalmazásának az elterjedése az ipari termelésben, vagyis a gépi nagyipar kialakulása. A kohászati iparágban a tömörülés mind nagyobb mértékben kialakul, öt nagy kohászati egység uralja a vasipart. Ez az öt legnagyobb vasipari egység foglalkoztatja az ország kohász munkásságának 74,4%-át, amiből a diósgyőri gyár 3,07%-ot képvisel. A magyar kohászati munkások létszámelosztását az alábbi táblázat szemlélteti: Vállalat Munkáslétszám/fo % 1. Osztrák-Magyar Államvasút Társaság 7.583 40,4 2. Államkincstár (ebből Diósgyőr 580, Zólyombréző 1520) 2.806 14,9 3. Brassói Bánya- és Kohómű Rt. 1.431 7,5 5. Salgótarjáni Vasfinomító Rt. 870 4,6 6. Andrássy-Vasművek 700 3,7 7. Coburg Vasművek 537 2,8 8. Nadrági Vasipari Rt. 510 2,7 9. 300-nál kisebb létszámú vasgyárak 3.073 16,4 Összesen: 18.838 100,0 Kiszely Gyula: 1867-1899.