Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

Terjedelmes rendeletet kap ekkor a gyár, melynek legérdekesebb része azon utasítás, hogy miképpen kezeljék a cholera tünetes beteget. Ez szerint: 1 messzely erős borszesz, 1 messzely jó borecet, 1 lat kénpor, 1 lat mustárliszt, 1 lat törött bors, 1 jó kávéskanálnyi törött fokhagyma, 114 lat kőrisbogárpor, üvegben összevegyítendők, s 12 óráig a Napra vagy meleg helyre teendő; miközben jól felrázandó. A choleratünetes beteg rögtön ágybafektetendő, s két erős ember a fentírt folyadékkal addig dörzsölje, míg erősen nem izzad. A dörzsölés közben egy pohár teát kell meginnia, mely 112 részben kamillából, 112 részben pedig nagy mozsárvirágból (Melicsenkrant), vagy "Bransemünzé"-bői álljon. Az így kezeli beteget azután 114 óráig teljesen be kell takarni, még a fejét is, s utána legalább 2 óráig ébren kell tartani. Ez után a beteg 6-8 órát alszik, s mire felkel, túl van a veszélyen. Azonkívül gondoskodott a kamara, hogy azon családok, hol a családfő beteg, megfelelően segélyeztessenek. A nagy védekezés ellenére is 42 betegből 27-en haltak meg. Ld. 228. UBA - Szóm. Insp. 1607.11831: Az akkori biztonsági előírásnak megfelelően a küldött levelek „fertőtlenítése" úgy történt, hogy azokat sok helyen átlyukasztották és felfüstölték. így jártak a Szomolnokra küldött fennmaradt rajzok is, melyek a Massa múzeumban találhatók. Soós Imre Kuíatási napló, Zoltay Endre 1970. 587. jelzeí 223. Kisért a vízhiány Fazola Frigyes javaslatára tervet készítettek az új nagyolvasztó vízellátásának megjavítására is. Ennél a kohónál is az volt a legnagyobb hiba, mint az apja által épített massánál, hogy a vizet változó vízhozamú forrás szolgáltatta, amelyből a víz hosszú árok- és csatornarendszeren át került a nagyolvasztóhoz, ami vízveszteséget jelentett. Elkészült az újmassai nagyolvasztó tógátjának a terve is. A tógát a nagyolvasztóhoz közelebb volt, mint a forrás, amellett itt a Garadna esése nem is olyan nagy, hogy jelentős duzzasztási magasságot lehetett volna elérni, ezért a terv szerint a nagyolvasztó vízikerekét középen csapottra kellett volna átalakítani. Vö. 17. Ez a gát a fennmaradt dokumentumok szerint nem készült el, a kohó a vizet egészen leállításig közvetlenül forrásból kapta. Zoltay Endre 1970. 221-222. 224. A kohóátépítés költségei A munkálatok 1831 július elején indulnak meg; a terep előkészítését részben robbantással oldják meg, elkészítik a kohó mögötti feltöltést (ez ma is jól kivehető), továbbá felépítik az új vízikerékkamrát, új falazott vízcsatornát is készítenek.