Porkoláb László: Régi vaskohászati szakkifejezések, műszók, zsargonok (Miskolc, 2003)

A,Á akléz ném. (aki äsen) A folyamatosan működő kokászati üze­mekken a műszak váltótárs elnevezése. (V/l) ahrincs Vasléckői vagy sínkői készített akroncs, kordókon, kádakon. (CF) abroncsvas Szalagvas. (KA/5) akstell! ném. (abstellen) A gép (kámor) megállását megparancsoló szó. (V/l) akstik ném. (Abstich) A Siemens-Martin kemence csapolónyí­lása. (V/l) akszceszfűrész Mintakészítéskez használatos finomfoga­zású keretes-fűrész. (RI) acél 1. Minth ogy átmenetet képez a kovácsvas és a nyersvas között, az egyikkel és a másikkal is bizonyos tulajdonságokat bír: forrasztkató, mint a kovácsvas, olvasztkató mint a nyers­vas, izzítás és gyors lehűtés által keménysége es ruganyossaga is fokozódik. (KA/2) 2. A vasnak oly neme, mely bizonyos mű­tét által keménnyé, szilárddá, kajtkatatlanná, illetőleg k itűnően metsző, kasító erejűvé lett. (CF) 3. Ha a vas a karbonon kívül más ötvöző­anyagot nem tartalmaz, akkor 2,2% karbon­tartalomig — kellően magas hőmérsékleten — képlékeny, vagyis kovácsolkató. A kovácsol­kató vasötvözete ket — mai fémtani felfogá­sunk szerint — egységesen acélnak, a 2,2%­nál nagyobb C-tartalmú, nem kovácsolható­kat nyersvasnak tekintjük és nevezzük. Ré­gebben a gyakorlat mindenfajta kovácsolkató vasat egységesen vas-nah nevezett, később a tulajdonságok alapján többféle megkülön­böztetést tett. Az elnevezések helyenként és világtájanként változtak. A Kárpát-medencé­ben pl. még a XIX. század végén is uralkodó volt a következő megkülönböztetés: a) kovácsvas (más elnevezéssel egyszerűen csak vas) a vas legkevésbé ötvözött változata, mely melegen és kidegen egyaránt jól ková­csolkató, de nem edzkető b) acél a vas olyan ötvözött változata, amely csak melegen kovácsolkató, de kitűnő­en edzkető c) finomszencsés vas, mely gyakorlatilag kovácsvas és acél közötti átmeneti változat. (SZJ) acéledzés Szerszámcsináló kovácsok műtéte, mely által a vasat acéllá edzik, keményítik. (CF) ld. még edzés acéledző Szerkovács, aki a vasat acéllá edzi, szilár­dítja. (CF) acélér Szerkovácsok, lakatosok nyelvén a vasnak azon erei, vagyis részei, melyek acélkemény­ségűek, s a ráspolynak és fúrónak nem en­gednek. (CF) acélrürdő 1. Megolvadt acél. (K/l) 2. Fürdő, vasrészeket tartalmazó vízből, különösen mesterségesen készített ilyetén fürdő, midőn a hideg vízbe forró vasat már­tanak. (CF) vo. vasas fürdő 3. Acélgyártó berendezés tűzálló bélésű, teknő vagy tégely alakú részében elhelyezke­dő, nagy kőmérsékletű fémolvadék, mely az acélgyártás alapanyagaiból beolvadás folytán keletkezik. (NZ) acélgyártó Az acél gyártásának technológiai folyama­tait irányító műszaki dolgozó. (NZ) acélhámor 1. Hámor, azaz hutai kalapács, pöröly, mellyel a vasat gyakoribb koholás által acéllá edzik. (CF) 2. Acélgyártásra és alakításra berendezett hámor. (RZ) ld. még kámor, vashámor acélkuta Huta, vagy kok, melyben többszöri olvasz­tás, kalapálás által a vasanyagból acélt edze­nek. (CF) acélkenyér ld. buca

Next

/
Thumbnails
Contents