Porkoláb László: Régi vaskohászati szakkifejezések, műszók, zsargonok (Miskolc, 2003)

A,Á akléz ném. (aki äsen) A folyamatosan működő kokászati üzemekken a műszak váltótárs elnevezése. (V/l) ahrincs Vasléckői vagy sínkői készített akroncs, kordókon, kádakon. (CF) abroncsvas Szalagvas. (KA/5) akstell! ném. (abstellen) A gép (kámor) megállását megparancsoló szó. (V/l) akstik ném. (Abstich) A Siemens-Martin kemence csapolónyílása. (V/l) akszceszfűrész Mintakészítéskez használatos finomfogazású keretes-fűrész. (RI) acél 1. Minth ogy átmenetet képez a kovácsvas és a nyersvas között, az egyikkel és a másikkal is bizonyos tulajdonságokat bír: forrasztkató, mint a kovácsvas, olvasztkató mint a nyersvas, izzítás és gyors lehűtés által keménysége es ruganyossaga is fokozódik. (KA/2) 2. A vasnak oly neme, mely bizonyos műtét által keménnyé, szilárddá, kajtkatatlanná, illetőleg k itűnően metsző, kasító erejűvé lett. (CF) 3. Ha a vas a karbonon kívül más ötvözőanyagot nem tartalmaz, akkor 2,2% karbontartalomig — kellően magas hőmérsékleten — képlékeny, vagyis kovácsolkató. A kovácsolkató vasötvözete ket — mai fémtani felfogásunk szerint — egységesen acélnak, a 2,2%nál nagyobb C-tartalmú, nem kovácsolhatókat nyersvasnak tekintjük és nevezzük. Régebben a gyakorlat mindenfajta kovácsolkató vasat egységesen vas-nah nevezett, később a tulajdonságok alapján többféle megkülönböztetést tett. Az elnevezések helyenként és világtájanként változtak. A Kárpát-medencében pl. még a XIX. század végén is uralkodó volt a következő megkülönböztetés: a) kovácsvas (más elnevezéssel egyszerűen csak vas) a vas legkevésbé ötvözött változata, mely melegen és kidegen egyaránt jól kovácsolkató, de nem edzkető b) acél a vas olyan ötvözött változata, amely csak melegen kovácsolkató, de kitűnően edzkető c) finomszencsés vas, mely gyakorlatilag kovácsvas és acél közötti átmeneti változat. (SZJ) acéledzés Szerszámcsináló kovácsok műtéte, mely által a vasat acéllá edzik, keményítik. (CF) ld. még edzés acéledző Szerkovács, aki a vasat acéllá edzi, szilárdítja. (CF) acélér Szerkovácsok, lakatosok nyelvén a vasnak azon erei, vagyis részei, melyek acélkeménységűek, s a ráspolynak és fúrónak nem engednek. (CF) acélrürdő 1. Megolvadt acél. (K/l) 2. Fürdő, vasrészeket tartalmazó vízből, különösen mesterségesen készített ilyetén fürdő, midőn a hideg vízbe forró vasat mártanak. (CF) vo. vasas fürdő 3. Acélgyártó berendezés tűzálló bélésű, teknő vagy tégely alakú részében elhelyezkedő, nagy kőmérsékletű fémolvadék, mely az acélgyártás alapanyagaiból beolvadás folytán keletkezik. (NZ) acélgyártó Az acél gyártásának technológiai folyamatait irányító műszaki dolgozó. (NZ) acélhámor 1. Hámor, azaz hutai kalapács, pöröly, mellyel a vasat gyakoribb koholás által acéllá edzik. (CF) 2. Acélgyártásra és alakításra berendezett hámor. (RZ) ld. még kámor, vashámor acélkuta Huta, vagy kok, melyben többszöri olvasztás, kalapálás által a vasanyagból acélt edzenek. (CF) acélkenyér ld. buca