Porkoláb László: Régi vaskohászati szakkifejezések, műszók, zsargonok (Miskolc, 2003)

csészeöntés Az öntéshez öntöttvasból készült mintákat (csészéket) kasználtak, így ugyanezen minta után tetszés szerint számos öntvényt nyerhettek, ezért olcsó és kényelmes művelet volt. (KA/2) csetka szlo. Az üregek, csapok stk. kenésére szolgáló kosszúnyelű kenőeszköz, az ún. pamacs. (V/l) csíkos vas Nyersvasféle, melynek az egyik fele szürke, mas ik fele tükrös. (KA/2) csillámpala A nagyolvasztó kelésének — másfél méter magasságig történő — újradöngölésére szolgáló anyag. (RZ) csillapítatlan acélok Csupán Mn-nal dezoxidált acélféle. (ND) csillapított acél Szilíciummal dezoxi dált acélfajta. (ND) csillár Csilletoló kányamunkás. (TJ) csillés ztés Frisstűzi eljárásnál alkalmazott módszer, amikor az olvadt vaska mártott vasrúdra forgatással öt-tíz kg-os darakokat kristályosítottak, majd nagypöröly alatt cáglira kovácsolták. (SZJ) vö. esek módszer, frisstűz csillesztővas Csillesztéses eljárásnál kasznált vasrúd. (KA/2) ld. még csillesztés csimazok A vas megmeredésekor a felületen keletkező kis kólyagok. (KA/2) csipet A szög kegye. (FJ) csipkárik Házalók elnevezése Zólyom megyéken, akik vassal zugkereskedelmet folytattak. (HB) csípővas Tűzi (kovács)fogó. (FJ) csőkuta Puskacsőgyártásra kerendezkedett kámor. (CS) csörmelék Aprólékszén. (FJ) csúcssín Vasúti váltókkoz gyártott kengerelt idom. (ML) csúp Csonk. (FJ) csupor Próka(olvasztó)tégely. (KA/5) D dagadó öntés Alsó öntési-mód. (VA) vö. zukanó öntés daktilusok A görög mitológia szerint a krétai és frigiai kegyen lakó Cikele papjainak elnevezése, akik a vas gyártását feltalálták. (Pl inius) (E/3) dáma A nyitott mellű kohóknál a nyersvas olvadásának kezdetén alkalmazott, ún. gátkő, mellyel elzárták a mellet. (RZ) Damaszk(uszi)-acél (dömöck acél) 1. A kovácsvas és az acélrudak összekegesztésén alapuló kíres acélfajta. (E/3) 2. M ásnéven dömöck-acél, mely úgy keletkezett, kogy az összekegesztett kovácsvasat és acélrudat eltörték, majd újra összekegesztették. E művelet tökkszöri ismétlése után olyan acélt kaptak, mely a kovácsvas szívósságát az acél szilárdságával egyesítette. (PN) 3. így nevezték Damaszkusz szíriai városról az igen kemény és hajlékony fémet, mely különköző keménységű acél vagy acél- és vaslemezeknek vagy rudaknak összekovácsolásákól állt elő. Messze földön ismert vol L az ckkől készült penge, melynek titka veszett. (PN) 4. A damaszkuszi acélgyártó eljárást az arakok már a VI. századkan alkalmazták. Euró pá kan a drága vadászfegyverek csöveit a XX. század elején is ekkől az acélkól gyártották. Az eljárás lényege: tökk és különköző carkontartalmű vékony acélkuzal kötegeket fontak össze, gyakran arany- és ezüstkuzalokkal keverve, majd azokat összeforrasztották és alakra kovácsolták. (BJ)