Kepéné Bihar Mária: Munkák és napok - A munkába való belenevelődést szolgáló paraszti játékszerek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményéből (A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely kiállításai; Kecskemét, 2004)

SZŐLŐBEN IS TEREM ARANY

dától a futóhomok terjeszkedésének megakadályozására rendszeres parcellázásokat folytatott, így például Kecskemét is. Az összefüggő nagy szőlőtermő területeket korábbi egységes jogi szervezetére utalva még az Alföldön is szőlőhegynek nevezik. A szőlőhegyet gyakran körbe is kerítették és a hegykapun a jobbágyfelszabadítás előtt csak a dézsmált, szüreti szekereket engedték ki a faluba. A szőlőhegyeknek oltalmazói a szőlőhegyi védőszentek voltak, olyan szentéletű személyek, akiknek legendájuk szerint kapcsolatuk volt a borral, a szőlővel vagy a szőlőműveléssel. Ilyen volt például Szent Orbán, aki pápaként egyházreformjai során elrendelte, hogy a szentmisében a kenyér és bor misztikus átváltoztatásakor használt edényeket, kelyheket aranyból készítsék. így a legfőbb attribútumai is az arany kehely és a püspöki öltözet. Fontos feladat volt a szőlőterület egész éven át tartó őrzése is, de leginkább augusztustól októberig kellett ébernek lennie a csősznek, hogy se a seregélyek, se a tolvajok kárt ne tegyenek a szőlőben. A szőlőőrzés jellegzetes eszköze a kereplő volt. Az aratás mellett a szüret volt a parasztgazdaságban az egyik legfontosabb munkafolyamat, amelyet kölcsönös segítségnyújtással, kalákában végeztek. A szőlőtulajdonos ez idő alatt vendégül látta a szüretelőket, étellel-itallal jól tartotta, a munka végeztével pedig szőlőből és mustból bőséges kóstolóval ellátta. Legtöbb szüreti szokás a munkák befejeződéséhez kötődött. A muzsikások már a szőlőbe kivonultak és zenével biztatták az utolsó fürtök leszedésén fáradozó munkásokat. A gazda is kilátogatott a szőlőbe, akit a szőlőmunkások jelképesen szőlőindával megkötöztek és csak akkor engedték „szabadon", ha megígérte, hogy cserébe a munkásoknak bált rendez. A munkások díszes, a legnagyobb fürtökkel feldíszített koszorút készítettek, amelyet menetben vittek a gazdához, aki cserébe megjutalmazta a legjobb szüretelőket. A bálokat megelőzően sokszor zenés felvonulásokkal, maskurákkal kísérve vonultak végig a szüretelők a falun, hírül adva a szüreti munkák végét. A szőlőfeldolgozás játékeszközei Az 1980-as évek közepén készültek Szegváron.