Kepéné Bihar Mária: Munkák és napok - A munkába való belenevelődést szolgáló paraszti játékszerek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményéből (A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely kiállításai; Kecskemét, 2004)
A MUNKÁK ÉS NAPOK, PARASZTI MUNKÁK ÉS MUNKAESZKÖZÖK KICSIBEN ÉS NAGYBAN című időszaki kiállítás bemutatása
A kiállítás címe mintegy utal az ókori költő Hésziodosz Munkák és napok című költeményére, amelyben kifejeződik az a gondolat, ami aztán a paraszti értékrend egyik fő jellemzője: nem nyugodhat le a Nap hasznos munka nélkül. Régente a létfenntartáshoz reggeltől estig tartó kemény munkára volt szükség, amibe a gyermekeknek is be kellett kapcsolódniuk koruknak és erejüknek megfelelően. Másrészről a kiállítás mintegy tisztelgés egyik legnagyobb tudású és kitűnő néprajzi írónk, Tömörkény István előtt, akinek Munkák és napok a Tisza-partján címmel Péter László rendezte sajtó alá az 1884 és I9I6 között megjelent néprajzi témájú cikkeit, riportjait és tanulmányait. Ahogyan Tömörkény szépirodalmi írásai a néprajztudomány egy-egy ága számára is szolgáltatnak hasznos adatokat, úgy kiállításunk egy-egy részlete, tárgycsoportja is a paraszti élet sokszínűségét próbálja közelebb hozni a gyermekekhez és a felnőttekhez oly módon, hogy annak tárgyi világát kicsiben és nagyban, azaz játékok és munkaeszközök párhuzamba állításán keresztül mutatja be. így tehát egymás mellett szerepel a dagasztóteknő, mely fölött görnyedve az anya dagasztotta a kenyeret és a kis teknő, melyben őt utánozva kislánya gyúrta a kimaradt tésztadarabokat; a vesszősöprű, amelyet az öregapó kötött, hogy azzal söpörje az udvart és mellette a kicsi, amelyet unokájának készített, hogy előbb-utóbb felváltsa majd őt ebben a munkában. A közel 250 kiállított tárgy készítési és használati időpontja az 1900-as évektől napjainkig terjedő időszakot öleli fel, feltalálási és használati helyüket tekintve pedig a Kárpát-medence különböző tájairól valóak, a Játékmúzeum országos gyűjtőkörének megfelelően. A már ismertetett muzeológiai megoldások mellett a kiállítás második fő pillérét, kiemelten fontos részét képezik az interaktív múzeumlátogatást és a gyermekek kreativitását szolgáló, a játszva tanulást segítő speciális vitrinek, a megérinthető tárgymásolatok, a gondolkodtató feladatsorok, és a vakok és gyengénlátók által is tapintható, szagolható, érzékelhető kiállításrészek. A játéktárgyak mellett még archív fotók, idézetek és néprajzi leírások illusztrálják az egyes paraszti munkákat. A múzeumi tárgyak mellett felhasználtunk számos olyan háttéranyagot is, amely segíti az adott téma szemléletes bemutatását. Igyekeztünk kicsi látogatóink minden érzékére hatni, hiszen nap, mint nap tapasztaljuk, hogy az egyik legnehezebb feladat gyermekek számára kiállítást rendezni. Különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a kiállításhoz múzeumpedagógiai órák is kapcsolódjanak. Ezen foglalkozások keretében a hozzánk látogató csoportok Homokiné Bíbor Anna és Majorosné Belvaracz Ibolya múzeumpedagógusok közreműködésével népmesék, dalok, táncok, köz-
