Kalmár Ágnes: A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely Gyűjteménye (Kecskemét, 2002)

Művészi játékok a 20. század első évtizedeiből

MŰVÉSZI JÁTÉKOK A 20. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEIBŐL 89 1914-ben az Országos Magyar Iparművészeti Társulat újszerű vállalkozásba kezdett, melynek eredményeképp átfogó, Országos gyermekművészeti Kiállítást rendezett. Ezzel köszöntötte és ünnepelte mindazt a sok új törődést, amit a 20. század eleje hozott a gyermekeknek. Mindenekelőtt a gyermekek környezetével, játékaival, könyveivel foglalkozott, ezen belül is azzal, amit magyar tervezők készítettek, és amelyek végül mindenki kezébe eljuthattak. A kiállítás iskola- és mesélőszobákat mutatott be, közöttük Kozma Lajos és Vass Béla megvalósult terveit. Mindezeken kívül külföldi gyárak játékait, meséskönyveit, valamint hazai művészek meseillusztrációit és a Gödöllői Művésztelep munkáit. A kiállítás tervezője Nádler Róbert tanár volt, melynek tájékoztatóját is ő írta. Ebben ő egy eljövendő hazai játékgyártásról álmodozik, melynek alapjául népi játékainkat ajánlja azok tiszta, magyar volta miatt. Az Országos Gyermekművészeti Kiállításon egyedi készítésű játéktárgyaikkal az ekkor már ismert Wessely, Gányi, Juhász Árpád és az Iparművészeti Iskola vettek részt. A kiállított tárgyak más csoportját képezték a Gyermektanulmányi Múzeum baba- és gyermekrajz-gyűjteménye, valamint a magántulajdonban lévő népi játékok együttese. A korabeli Magyar Iparművészet Közlöny így ír az újszerű bemutatóról: „Mennyi nagyszerű példakép a magyar parasztjátékokban, azokban is, melyeket az Iparművészeti Iskola vitrinája őriz, azokban is, melyek Szablya-Frischauf Ferenc csodálatosan érdekes etnografusi játékai közt mint régi magyar játékok szerepeltek. Mindebből kiindulhatna a művészi magyar játékipar, ha meg nem dermedne itt minden kísérlet, mely a kereskedők s a gyárosok ízlésére apellál." 1917-ben Haranghy Jenő fából tervezett gyermekjátékai jelentenek újdonságot, közöttük Kinizsi Pál, banya, magyar ember és asszony, meseház, erdő és állatfigurák igen kifejező alakjai. Az 1919-es karácsonyi kiállítás a Pozsonyi hadigondozó Hivatal rokkantműhelyének szép játékszereivel jelentkezett. Ezek nagyszerű tisztaságukban szintén népi játékainkkal tartanak erős rokonságot, de Wessely Vilmos polgáriasabb játéktárgyaira is emlékeztetnek a korán elhunyt Lénárd Imre festőművész és Somos István terveinek megvalósult darabjai. Régi székely parasztfogat, ördög, szamár, egy teljes állatkert, melyek a magyar népmesék sajátos hangulatát idézik. Az állatok kerekeken mozognak, a csacsi füle mozgatható, a tehén tulipános járomba van fogva, a kordé kereke is díszes. A karakteres figurák között szerepel táncoló parasztlegény, juhász, Mikulás és doboló kisbíró. Az egy darab fából faragott színes játékok egyszerű formáikkal igen nagy tetszést keltettek a közönség köreiben, akik a feljegyzések szerint hamar megvásárolták őket. Furrherr Olga az Iparművészeti Iskola növendéke, Haranghy Jenő tanítványa volt. Néhány gyönyörűen kivitelezett játékterv fűződik nevéhez, melyeket a korabeli Magyar Iparművészet 1924-ben közöl. A kicsiny játékok témái a már ismert körből merít, közöttük juhász bojtárral és birkákkal, nyulak tojással, Döbrögi alakja Fazekas Mihály verses elbeszéléséből és matyó babapár {következőképtáblán lenn, m: 10 cm). Ez utóbbi a Játékmúzeum tulajdonában van egy bő szoknyás asszony és egy kínai figurájával. ARTISTIC TOYS FROM THE FIRST DECADES OF THE 20TH CENTURY