Kalmár Ágnes: A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely Gyűjteménye (Kecskemét, 2002)
Építőjátékok
ÉPÍTŐJÁTÉKOK 61 A tehetős családok gyermekei mindig készen kapták játékszereiket, korábban egyedi megrendelés szerint. Tömeges eladásra a késő-középkor háziipara készített először játékokat, szülőtalaja az Érchegység és Thüringia művelt kézművessége, később ebből nőtt ki Európa játékipara. Az építőjátékok is magukon hordozták az egyes játékkészítő központok sajátos vonásait a választott témában és kivitelezésükben egyaránt. így könnyen fölismerni az orosz háziipar pompás városmodelljeit is, ahol a fehérre vagy pirosra festett házak között aranyozott kupolás templomoknak, az ortodox egyház építményeinek apró másai jelentik az igazi ékességet. Megkésett háziiparunk nyomán itthon is készültek hasonlóak, legtöbbször „magyar falut" vagy várakat mintáztak. Az építőjátékok nagyszabású elterjedését a pedagógia elterjedése teremtette meg. Friedrich W A. Fröbel, a német óvodai mozgalom úttörője, a gyermek-kert megteremtője (1837), a gyermekek nevelésében nagy jelentőséget tulajdonított e játékkészleteknek. Otto Lilienthal német mérnök, a repülés úttörője, nevéhez fűződik egy rendkívül pontos építőjáték kidolgozása, amely anyagánál fogva elég stabilnak bizonyult nagyobb és változatos építmények emeléséhez. Dr. Adolf Richter valósította meg gyártásukat (1878) Rudolstadtban {következő képtáblán lenn, m: 80 cm). Az Anker-Kőépítő leányvállalatai Bécsben, Londonban, New Yorkban, Oltenben, Koppenhágában és Szenpétervárott ontották a páratlan játék egymásra épülő és a részletekben egyre bővülő készleteit. A színezett kerámia anyagának nemessége, a változatos és precízen kialakított kövek az építészettörténet szinte minden stílusú emlékének rekonstruálására alkalmassá tették, mindebben eligazítást a készletekhez járó építési mintarajzok adtak. Ez ad magyarázatot arra, hogy az egyre összetettebb építődobozokból való tervezés és építés felnőttek komoly szenvedélyévé válhatott, így jutott a Szórakaténusz játékgyűjteménye is egy család néhai, komoly kedvtelésének köszönhetően kivételesen gazdag tárgyegyütteshez. A játék világhírű lett, népszerűségét évtizedekig őrizte. Eltűnését a változó életvitel magyarázza, hiszen egy-egy igényesebb, nagyobb épület fölállítása több napig is eltartott, egy meggondolatlan, gyors mozdulat pedig könnyen tönkretette az építésre fordított erőfeszítést. Hasonló technikával készült a játékgyűjtemény egyik értékes építőjátéka {képtáblán fenn, 1900 k., Nürnberg, 38x28 cm alapú dobozban) a Bing Testvérek (Adolf és Ignaz) gyárában (AL: 1863). Szerényebb kivitelű változatai Magyarországon is megjelentek „Globus" elnevezéssel. A pirosra színezett kerámiakő logikai játékok alapanyagául is szolgált, amint azt a Kismányán gyártott „Kombinett"-készlet esetében is láthatjuk. A Játékmúzeum legtöbb fémépítő játéka Göppingen városból, a Marklin testvérek gyárából való (AL: 1859), kivételt jelent közöttük a megszokottól eltérő szerkezetű „Pionir" készlet {képtáblán lenn, é. п.,35X23 cm alapú dobozban). Fa alapanyagú építőjátékaink túlnyomó többsége SeifFen városban és a hazai műhelyekben készültek. A 20. század elején rendkívül pontos kivitelben jelentek meg a német gyártmányú Brandt-féle „Villa Nova" különböző készletei, melyekből két hibátlan együttest őriz a múzeum gyűjteménye {képtáblán fenn, 1910 k., m: 15 cm). CONSTRUCTION BLOCKS