Kalmár Ágnes: Grabowieczky Leon Művészi Magyar Játékműhelye, Budapest (A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely Gyűjteményei 2; Kecskemét, 2005)
NÉHÁNY SZÓ A GYŰJTEMÉNY LÉTREJÖTTÉRŐL G RABOWIECZKY LEON egykori játékműhelyének fennmaradt játéktárgyai, tervrajzai és dokumentumai, mindezek együttese a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely egyik legértékesebb, legteljesebb gyűjteménye. Ennek darabjait tesszük most közzé, remélve, hogy felhívjuk a figyelmet kultúrtörténetünk e kevéssé ismert területére, és vele együtt mindarra a gazdagságra, amelyből napjainkban is meríthetünk. Grabowieczky Leon első fajátékai 1982 februárjában kerültek a néhány hónappal korábban megnyílt, országos gyűjtőkörrel rendelkező intézmény alig körvonalazódó gyűjteményébe. A Bizományi Áruház Vállalat hatalmas export raktárát tekinthettem át akkor, még kezdő muzeológusként, ahol egy sötét polcon sorakoztak az ütött-kopott, mégis különleges fajátékok. Emlékszem az egyik darabon olvasható „Balatoni emlék"feliratra és a talpukon alig látható pecsétnyomokra. Egy több szekrényes, kifogástalan állapotú kerámia építőjáték készlettel együtt hoztam el őket. Sok volt és nehéz, de hogy otthagyjam, arról szó sem lehetett. Nem sokkal később kerültek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményébe Batári Ferenc művészettörténész gyermekkori játékai. A finom városi játékok mellett azonnal magára hívta a figyelmet egy gyönyörű kivitelű, kitűnő állapotban lévő, különös szerkezetű fajáték, egy világosra festett kecske figurája. Könnyen ráismertem: egy újabb »Grabóka«-játék került a múzeumba. Egy budapesten élő rajztanár, akiről később megtudtuk, hogy családja személyes ismeretségben állt Grabowieczky Leonnal, kínálta fel két részletben a tulajdonába került óriási mennyiségű rajzot és játékot a múzeumnak. Ezek is »Grabóka«-játékok voltak. Abban az állapotban a gyűjtemény együttese rendszerezésre, emellett minden darabja restaurálásra szorult. Ez a folyamat hosszú éveket vett igénybe, és ma sem zárult le teljesen. Kelle Antal és Majercsik Krisztina játéktervezők 1987-ben számos tárgyat helyreállítottak, emellett rendszerezték az önállóan fennmaradt elemeket. Tapasztalataikat írásban foglalták össze. 1