Váczi Mária: Székelyvarsági játékvilág (A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményei 1; Kecskemét, 2002)

Ajánlás

A község nevének eredete homályba vész, valószínű, hogy a területét behálózó tíz patak egyikéről, a Varságról kaphatta nevét. Az oklevelek tanúsága szerint ez 1598-ra tehető. A lehetséges névadók között említik a halászatban jól ismert eszközt, a varsát is, míg mások szerint a név a hajdani középkori várakra utal. Tardot várának romja ma is kedvelt kirándulóhelye a Varságra látogatóknak. 1907-től Varságtisztás néven közigazgatásilag is önálló tanyaközség, 1909-től hívják Székelyvarságnak. 1880-ban már két iskola működött, jelenleg négy helyen (Központ, Tisztás, Sólyomkő, Nagykút) folyik tanítás. A római katolikus templom 1904-ben épült. Tervezője Galter János székelyudvarhelyi műépítész, építője Fekete Benjámin. A községnek 1992-ben 1673 lakosa volt. Területe 77 km

2

, melynek csaknem 60%-át erdő borítja

2

. Idelátszanak a Hargita csúcsai is. „E havas hosszú lánczolata - írja Orbán Balázs - csak nem párhuzamosan vonul el a határszéli Kárpátokkal, egy sokkal szilárdabb és nemesebb anyagú (trachyt) belső védfalát képezve a hon keleti határának. Lánczolata északra Gyergyó mellett felnyúlik egészen Erdély északkeleti határáig, míg délre egészen a Barczaságig ágazik le. E nagyszerű havas (Mely 5573 láb magas.) zöme az egész székelyföldet, s fél Erdélyt befutó hegylánczolatoknak, onnan mint középpontból oszlanak szét a hegysorok minden irányban, onnan erednek a völgyeket termékenyítő patakok, ott teremnek a drága érezek, ott tenyésznek a sudár fenyvesek, de annak az ég felhői közé felnyúló tetején szülemlik a vihar, onnan támad a mindent elsodró szélvész és árvíz is, azért a székely félelmes tisztelettel tekint mindig ezen három csúcsos ős havasra, melynek tetejét hó ezüstözi gyakran még akkor is, midőn alant ért kalászt lengetnek a szellő fuvalmai."

3