Váczi Mária: Székelyvarsági játékvilág (A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményei 1; Kecskemét, 2002)
A játszásról
A székelyvarsági gyerekek gazdag és élő tudással rendelkeztek az énekes, mozgásos játékok terén, szemben a kecskeméti vizsgálat tapasztalataival. Tíz esztendővel ezelőtt a tizenhárom-tizennégy éves fiúk és lányok is szívesen részt vettek ezekben a játékokban. A gyerekek által legkedveltebb játékok teljes körű leírására nem, csupán felsorolására van lehetőségem: Pünkösd 43 , Dombon törik a diót 44 , A gazda rétre megy 45 , Virágzás 46 , Adj király katonát 47 , Nyuszi ül a fűben 48 , Körben áll egy kislányka 49 , Kecske ment a kiskertbe 50 , Egyszer egy királyfi 5 ', Beültettem kiskertemet 52 , Elvesztettem zsebkendőmet 53 , Tűz, víz, lobogó 54 , Bújj, bújj zöldág 55 , Lánc, lánc, eszterlánc 56 , Kenyerezés 57 . Az embert övező természet és gazdálkodás hagyománya lényeges, meghatározó eleme a játékkultúrának. A falusi gyerekek elsősorban pásztorkodtak, így játékaik egy része ehhez az életformához kötődött, ebből gyökerezett. Ügyességet kívánt és fejlesztett minden ilyen játék. A papozást 58 a fiúk ma is játsszák. (Szükséges hozzá egy bicska, 2 db rövidebb („misszionárius") és 1 db hosszabb („pap") cövek . A játék menete: középre leszúrják a hosszabb cöveket, tőle jobbra és balra egyenlő távolságra a rövidebbeket. Felváltva dobnak a bicskával. Ha egyenesen áll a földben, akkor egy bicskányit mérnek a „pap" felé. Ha ferdén, akkor csak egy felet. Ha lapra esik, akkor csak a bicska szélességével haladhatnak előre. Az nyer, aki előbb jut a középső cövekhez.) A botos játékok régen nagyon kedveltek voltak, de a megváltozott körülmények miatt ma már egyre kevesebbet ismernek. Ilyen, tipikus pásztorjáték volt a nácázás, amelyet az idős tanító úr elevenített fel. (A játszók száma 2-5 között lehetséges. Szükséges 2 db pálca, az egyik 1 m-es, a másik 1,5 m hosszú. A dobótól 5 m-re kell lerakni a rövidebb botot. A másikkal „bucskázva" kell dobni, érintve a keresztben fekvő pálcát, amennyivel túlmegy rajta, annyival kell előbbre helyezni a földön lévő botot). A pitykézés 59 néven emlegették azt az egyszerű játékot, ami szintén kedvelt időtöltése volt a pásztorkodó gyerekeknek. (Szükséges hozzá 1 db 20-25 cm hosszú, hüvelykujjnyi vastag, mindkét végén kihegyezett pálca, valamint egy másfél méter hosszú bot. (A játék menete: kikapartak egy 15 cm átmérőjű kis gödröt. A pityket ferdén belehelyezték a lyukba. Ráütöttek a hosszú bottal, s amilyen messzire repült, azt a távolságot lemérték. Ügyeskedni kellett, hogy pöccintés után fölfelé repüljön a pálca, és még a levegőben is megüssék azt a bottal.)
