Váczi Mária: Székelyvarsági játékvilág (A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményei 1; Kecskemét, 2002)

A játéktárgyakról

tésztából készült lovacska), kislányoknak a babapogácsa, édesanyáknak fejkendő' vagy egy pár harisnya, édesapáknak a dohány volt. Ma is jellemző, hogy elsősorban a természet kínálta anyagokból agyag, termény, fa, rongy - születnek játékok névnapra, húsvétra, karácsonyra a maguk és barátaik örömére. A lányok cérnafigurákat, tűpárnát, rongybubát, babaruhát és babát; a fiúk pedig várat, szánkót, repülőt, madáretetőt, fapisztolyt készítenek szívesen. A játéktárgyak mennyiségét tekintve - szemben a magyarországi tapasztalatokkal - Varságon napjainkban sem igaz a Zelnik Józseftől kölcsönzött megállapítás, miszerint a játék ma elsősorban „tárgyként fetisizálódik" a gyerekek életében. Náluk a játék olyan cselekvést jelent, amely egyaránt magába foglalja az önálló alkotást, az énekes, mozgásos játékokat, valamint az ünnepi alkalmakhoz kötődő közösségi szórakozást és szórakoztatást.