Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)

KÖZLEMÉNYEK - Kovács Sándor: A Balaton-felvidék középkori templomromjai Cholnokyjenő munkásságában

JEGYZETEK

' Cholnoky Jenő (1938): Veszprém. Balaton Társaság, Budapest, In: Vár ucca tizenhét p.io. 2. ábra és C

holnokyJenő: Magyarország földrajza p. 52.

2 Cholnoky Jenő önéletrajza In: Géczi János (1998) Sebestyén Gyula (1864-1946) néprajztudós, irodalom- történész, rovásírás kutató, a Magyar Nemzeti Múzeum őre. Műemlékvédő mecénásként saját költségén restau- ráItatta a balatonszepezdi villája közelében lévő révfülöpi román stílusú templomromot. A Balatoni Szövetségben 1914-ben javasolta, hogy a Balaton vidékével kapcsolatban állt irodalmi és közéleti nagyságok emlékét ápolják.

3 Balázs Dénes (1986) pp/10-15.

4 Cholnoky Jenő önéletrajza. In: Géczi János (1998) és Kubassek János (2002) p.30.

5 CholnokyJenő önéletrajza. In: Géczi János 1998. p. 307.

6 CholnokyJenő: A Balaton az iskolában. In: Balatoni Szemle 1944.19. sz.

7 Géczi János (1998) pp. 288-289.

8 Balaton 1942. szeptemberi szám

9 Balatoni Szemle 1943. októberi szám

10 Tóth Kálmán (1974) p. 11.

" Balatoni Szemle 1942.5. szám és A Földgömb 1943.8. szám

12 Balaton 1942.6. szám p.23.

13 Láng istván II. (1993) p. 338. Kubassek János (2001) pp. 41-42. Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység turistakalauz térképpel. Cartographia Kft., Budapest, 2005. p. 8.

14 Békefi rémig (1907) Békefi Rémig (1858-1924) történész, ciszterci szerzetes, az utolsó zirci apát, a MTA levelező tagja. A Balaton Tudományos Tanulmányozása könyvsorozat keretében a Balaton-környék Árpád-kori templomairól írt. A könyv 1907-ben jelent meg. Darnay-Dornyay Béla (1887-1965) gimnáziumi tanár, muzeológus. 1940-től 1948-ig a keszthelyi Balaton Múzeum igazgatója. Megalapítója volt a tatai múzeumnak is. Geológusként 1952-1954 között a Földtani Intézetben dolgozott. A Balaton és környéke c. részletes kalauzából (Budapest,1934) Cholnoky is ismereteket merített.

15 Cholnoky jegyzetei balatoni helységek történeti adatairól a Magyar Földrajzi Múzeumban. A Sanctum et terribile nőmén Eius mondat magyar jelentése: Szent és rettegett az ő neve.

16 Gyurkó János (2006) p. 26. Az egyenes szentélyzáródás III. Béla királysága (1172-1196) idejétől ciszterci hatásra terjedt el a XIII. században.

17 Békefi rémig (1907) 124. p. 34. ábra Fotója nyugatról. Genthon István (1951) 505. p. Koppány 1993. 82. p.

’8 Magyar Földrajzi Múzeum Cholnoky-hagyatékTerepnapló illetve Bognár Katalin (2002-2004) Genthon István (1951) 464. p. Tóth Kálmán (1974) p. 361.

’9 ZÁKONYI FERENC 1980. p.72. RÖMER FLÓRIS (1815- 1889) régész, művészettörténész, festőművész, bencés

szerzetes, nagyváradi prépost-kanonok, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Gimnáziumokban tanított Kőszegen, Győrben, Pozsonyban, Pesten. Szerkesztette az Archeológiái Közleményeket. A Magyar Nemzeti Múzeum archeológiái osztályának őreként tevékenykedett. A műemlékvédelem első kezdeményezőinek egyike. Főbb művei: A Bakony (Győr, i860), A Magyar Nemzeti Múzeum római feliratos emlékei (1873), A régi Pest (1873), Régi falképek Magyarországon (1874).

20 Cholnoky Jenő-Viski Károly-Erdélyi Lajos: Tihany. p. 30, 31, 35, 36 illetve Tihany földrajza In: Géczi János (1998) és 6 db rajz Naplójegyzeteiben a MFM Cholnoky-hagyaték

21 CholnokyJenő: Tihany. In: Turisták Lapja 1943.11. sz. 197-200. Balatoni Szemle 1942. augusztus, Balaton 1913/7. pp. 80-81. és Kubassek János (2001) pp. 110-111.

22 Békefi Rémig (1907) pp. 129 130. Genthon (1951) p.463.

23 Tóth Kálmán (1974) p. 364.

24 Tóth Kálmán (1974) p. 304. Sonnevend p. 16. Genthon (1951) p. 479.

25 Cholnoky jegyzete Kővágóörsről, illetve Genthon (1951) P- 478.

26 Békefi rémig (1907) pp. 135-136. Cholnoky jenő 1936. p. 172. ZÁKONYI FERENC 1980. p. 86. GENTHON (1951). p. 479.

27 Békefi Rémig (1907) pp. 173-174. Cholnoky Jenő (1937) 94. ábra. Genthon (1951) p. 492.

28 Genthon (1951) 483. p. Nagyvázsonyban ezen a romon kívül még két másik rom is található: a felsőcsepelyi templomrom és a tálodi kolostorrom.

29 Feketéné dr.kordé Katalin (2000) p. 129. négy középkori faluról tud. Zákonyi Ferenc 1988. pp. 81-86. hat falut említ. Szerinte Füred 1267-ben említett, Szent Margitnak szentelt temploma a Bajcsy-Zs. út 32. alatti telken állt. Koppány 1993. pp. 77-78. is úgy tudja, hogy Füred 1333-ban pápai tizedjegyzékben említett templomával azonos, de a XVII. században a református, majd 1855- től a zsidó egyház tulajdona lett. Cholnoky festmény vagy fotó róla nem ismert. Kéki templomának romjai mára XIX. század végére eltűntek, így ezeket Cholnoky már nem láthatta. Múzeumunkban lévő jegyzetei szerint utolsó köveit 1905-ben hordták el a rétről. Békefi Rémig 1907. p. 122. és 33. ábra és Kampis Antal 1957. A papsokai templomromról Isd. Tóth Kálmán 1974. p.358. Arácsról régi rom megörökítésről nincs nyom.

30 Békefi rémig (1907) p. 122.

31 Tóth Kálmán (1974) p. 361.

32 Békefi rémig (1907) pp. 128-129 Balaton folyóirat 1943.4. szám, Genthon (1951) p. 472

33 Dornyay könyve alapján Cholnoky jegyzete a Magyar Földrajzi Múzeumban

92