Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)

KÖZLEMÉNYEK - Dr. Körösi Mária: A népek szenvedése nem térképezhető - vagy mégis?

gráfus, rajzoló készített el, s amely atlasz az ún. béke- konferenciára történő felkészülés kapcsán született meg, 57 térképet tartalmazott. Akkor a maga módján is óriási zavarba hozta a tárgyaló feleket. A keletkezett „zavar" oka elsősorban az volt, hogy a magyar delegáción kívül senki nem készült fel valójában így a tárgyalásokra. A meglepetés erejével is ható óriási térképanyag, s hozzá a szigorúan tudományos ismertetés, még sokkoló hatású is lehetett.

Mint kiderült, gazdasági kérdésekben a felkészületlenség miatt nem is lehetett tárgyalni, kezelhető eredmény így nem is jöhetett létre. Teleki erről az említett atlasz előszavában többek között így irt: „... Összejöttek a győztes hatalmak politikusai, diplomatái s szakemberei és - vártak. Várták Wilsont az újonnan alkotandó világrend Messiását. Mikor aztán megjött, lázas munka kezdődött. De dolgozni senki sem tudott. Mindenki belebotlott a mások tudatlanságába, s részben a saját magáéba. Főleg a gazdasági kérdésekben volt ez így. Ott a viszonyok ismerete nélkül nem lehetett eredményekre jutni. Ezalatt az etnográfusok papíron, a valósággal össze nem hasonlított dokumentumokon kezdtek dolgozni. Ez a munka négy fal közt gyorsan haladt s így lett az egyéb szempontok mellőzésével a döntés alapja. ...Mi a jövőnek dolgozunk. Ne vethesse szemünkre senki, hogy argumentumainkat elő nem adtuk. Másoké a felelősség Európa nemzedékei előtt. Mert mi nemcsak hazánk érdekében dolgoztunk, plaidieroztunk.”7

A „mások", a delegátusok ugyan kiemelték akkor, hogy a nemzetközi közvéleményt messzemenően felrázta Magyarország feldarabolásának ítélete, s hogy a békeszerződés kikötései egyértelműen igazságtalanok. Sőt! "ez azért igazságtalan, mert állandóak nem lehetnek, és csak újabb bonyodalmaknak és háborúknak válnak szülőforrásává.’'

Cholnoky roppant meggyőző erejű munkáját a párizsi békekonferencia elé terjesztett válaszjegyzék í. mellékletét képező összefoglaló tanulmányban kísérhetjük nyomon (Cholnoky 1921). A követelt határ helyett földrajzilag jobb határt ajánlani képtelenség, írja Cholnoky, szavai tartalmának átütő erejű hangját hallani véljük indokai felsorolásakor. Különösen megerősödik e hang, amikor ezt olvassuk:”jó határról beszélni itt, ahol az új határ minden körülmények között lefejezi a Duna és Tisza valamennyi felvidéki mellékfolyóját: lehetetlenség. Egy ezredév igazolta a vízválasztón futó határt." majd folytatja tovább „Az ezredéves országhatár jósága földrajzi szempontból minden kétségen felül áll. Ennél jobb határt Európában még talán csak a Pireneusok gerincén találunk. Ezen belül azonban földrajzilag lehetetlen jó határt húzni, akárhol húzzuk is azt meg, geográfiai lehetetlenség lesz belőle, amelyet a történelem majdan méltán fog megbélyegezni.

Néprajzi szempontból a követelt határ teljesen elvetendő. A vele elszakított területnek majdnem egyharmad része tisztán magyarlakta terület s még azonfelül nagyrészt németek is laknak sűrűbb csoportokban, úgy, hogy éppen a legsűrűbben lakott és legszebben kultivált területek nem szlovák vidékek. Hova lesz a népek önrendelkezési jogának, a néprajzi határoknak nagyszerű elve, ha úgy húzzuk meg a határt, hogy mintegy három és félmilliónyi, tömör egységben lakó magyart akaratuk ellenére egy szláv államba kalmárkodunk át? Hova lesz a népek önrendelkezési jogának nagyszerű elve, ha a felvidéki tót- ságot, anélkül, hogy megkérdeznők, akaratuk szabad megnyilvánulásának megtiltásával ajándékozzuk oda imperialista törekvésű más népeknek?’’8 Cholnoky egyre sorolta a tévedhetetlen, s történelmileg az itt élő népek verítékével is bizonyított jogosságunkat ősi területeinkre, amelyek statisztikai adatait a Szövetséges és Társult Hatalmak akkor, hazánkba delegált tanulmányozó bizottságai minden tekintetben kifogástalannak találhattak. Elő a térképekkel! Életfeltételeket, ez emberi tudás és küzdés, a puszta természeti térből magának hazát teremtő nép munkáját látjuk a lapokon. A megteremtett mezőgazdaság, az ipar, a bányászat, a közlekedés, s a hozzájuk szervesen tartozó üzemek, gyárak, céhek, háztartások,

Heuilly, 1Ö20 március hó lő.

Ke üres Jeni!

Március 10-ki leveledet ás azóta egy keltesetlent vettem és sietek e válaszokat megadni.

1. / Coaky Pista Gerevichnek - amidőn az innen Budapestre utazott- átadta az ósazes jegyzékek és annetek nstojut. Lágy kegyes verifikálni , hogy a- zokból mi van mag, mi hiányzik ás azt velem tudatni, hogy a hiányzókat vagy mind a három nyelven vagy legalább egy nyelven megkUláhessea.

2. / Amit a papiros nagyságára és a tükörre, továbbá a magyar szöveg két hasábos nyomására nézve iraz, osztom nézetedet,

3. / haaonlőképen a példány számra nézve is, azonban Jő volna érdeklődni egy-egy levélben, hogy a

miniszter lomok hány példányra tartanak szamot - azt azonban úgy kellene-, hogy ne túlságosan sokat követeljenek- hogy egy bizonyos szómon felül, mondjuk 3-4 példányon felül, a többit meg kellene fizetniökj ásóval az az egyes tárcák terhére volna elszámolandó, különben minden osztályvezető rendel magénak egyet. Kérlek ezt Ambrőzyval megbeszélni, hogy 5 ezután a köriratot szétküldhetnő.

4. Teleki Pál Cholnoky jENŐnek írott levelének első oldala, kelt 1920. március 16-án

70