Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)

KÖZLEMÉNYEK - Dr. Körösi Mária: A népek szenvedése nem térképezhető - vagy mégis?

Teleki számos levelében arra kérte CholnokyLL hogy segítse felrázni a külföldet, a magyarság iga­zi ismeretét illetően, segítse népünk történelmét, küzdelmeit, eredményeit bemutatni. Információk megszerzésére kéri, amint azt például egy 1918. november 6-án keltezett leveléből is megtudhat­juk3. Itt különösen egy névre hívom fel a figyelmet: a francia földrajztudós, Emmanuel de Martonne nevére4. Cholnoky Jenő, aki 1919 novemberétől a Békeelőkészítő Iroda5 munkatársa és később veze­tője lett, még nagyobb, s szerteágazó munkálatokat irányított, ellenőrzött és végzett maga is. A hajdani tanítvány újabb és újabb feladatokkal látta el immár barátját és egyúttal hajdani mesterét, aki hol egyet­értve, hol indokolt polémiával végezte egy egész nemzetért felelős munkáját. A kolozsvári egyetemi tanár nem győzött személyes és szenvedélyes hangú leveleket írni hol a nemzetek szövetségének titká­rához, hol a miniszternek, hol a földrajz eszközeivel bemutatható dokumentációkat adni gróf Apponyi Albert részére. Igaz azonban az is, hogy Cholnoky épp úgy tudta, hogy már eleve elrendezett ügy mel­lett kell érvelni és tárgyalni, de a hit és a tudomány erejét - mert mindkettőben bízott - elvetni nem tud­ta, nem akarta. 1919. december 18. A békeküldöttség tagjai: elnök: Apponyi Albert, főmegbízott: Teleki Pál, vezető: Bethlen István. Apponyi hamar rá- érez, hogy csak szavakkal kevéssé jut előre. Vázlatos térképet kért, ahogy akkor mondotta: csak számára kell, s ennek bemutatásával érvel tovább. A vázlat bemutatásával - amelyre Lloyd George egyre na­gyobb érdeklődéssel figyel - a beszéd nagy hatást ér el. Titkolózni már nem nagyon lehetett. A térkép- vázlat további sorsa is eldőlt: Teleki Pál megrajzolta híressé vált néprajzi térképét, amelynek páratlanul szigorú tárgyilagosságát mindenhol elismerték. Bár­ki, aki erre a térképre rátekintett, azonnal felismerte a népesség mennyiségét, sűrűségét és nemzetisé­gét. S ha még bele is gondolt, akkor látnia kellett az emberi sorsokat is. Az a tény, hogy Apponyi egy remek ötlettől indít­tatva valami látható dokumentumot kért TelekHőI - mert a szavak csak szavak a küldöttség többi tagja felé - s e „vázlatot” mindjárt az öt főhatalom - Fran­ciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és az USA küldött-képviselői előtt fejtette ki, komoly újragondolásra késztette a vázlat fölé hajlókat. Elsőként Lloyd George kért szót. Az angolok kül­döttjét az emberi sorsok érdekelték. Mégis, hová kerülnek majd az emberek? A térképvázlat mágnes­ként vonzotta maga köré a Legfelsőbb Tanács ha­talmasságait, s ha csak néhány percre, de Georges Clemenceau is kénytelen volt csatlakozni. És a vázlat tartalma megelevenedni látszott. A má- sodikfelszólalóazolasz miniszterelnök, Francesco Nitti újraértékelést indítványozott az elcsatolandó területekés népek sorsát illetően. 1920. január-feb­ruár hónapjai a térképvázlat adta újabb információ ismeretében akarva-akaratlan, de a magyar kérdés­re irányítottak sokkal nagyobb figyelmet. E figye­lemfelkeltés élenjárója ismét Lloyd George volt, aki nem csak azzal érvelt, hogy „0 magyarok által prezentált anyagot részrehajlás nélkül meg kell vizsgál­ni", hanem még tovább ment. Szavaihoz, amely egy­bevágó értelmezéssel a magyar küldöttség indoka­ival egyeztek, még egy jövendölést is hozzátett, tudva, hogy csaknem hárommillió magyar életéről döntenek, minden lelkiismeret furdalás nélkül: „ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak és hogy egész magyar közösségeket úgy adunk át Cseh­szlovákiának és Erdélynek [nyilvánvalóan Romániát értette], mint egy-egy marhacsordát, csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását." A sajnálatos végeredményt tudjuk. A békeszerződés végleges szövegének átvétele után, 1920. május ig­én a magyar békedelegáció lemondott. 1919. év végén jelent meg első kiadásban Magyar- ország gazdasági térképekben címmel az a földrajzi atlasz6 (Edvi-Illés-Halász 1921), amelyre Lloyd George felfigyelt, és természetesen kérdezett is tartalma felől. Ez az atlasz, amelyet közel 60 geo­KEDVE3 JEM® 1 Avval a nagy kérdés a ei jövök, hogy hajlandó volnál-e U. S. Á.-ba utazni. Én hetek óta dolgozom Kogutovitszol, Buday Lászlóval stb.stb. , orazagunk függő kérdé­seire vonatkozó tudományos anyag előkesrii- tóaón. - A második feladat az volna, hogy ne csak 02 az anyag álljon rendelkezésre, hanem ki is nenjenek plyanok, akik az or- azág viszonyait alaposan ismerik és akik­nek odakinnt jó öuazoköttetéseik vannak.­3. Teleki Pál Cholnoky jENŐnek írott levelének első oldala, kelt 1918. november 6-án

Next

/
Thumbnails
Contents