Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Pergel Antal: A földrajztudomány és a politika viszonya az ankarai magyar követ 1942. április 10-i jelentése alapján
nyozottabb mérvben és végül mocsárrá változtatják a nagy magyar alföldet." Az ankarai követ egyértelműen a történelmi Magyarország visszaállítására utal, amely minden magyar természetes vágya volt. A moszkvai csatát és az USA hadba lépését követően azonban az ország erejét a revízió addig elért eredményeinek megőrzésére kellett koncentrálni. Edvard Benes ebben az időben már egyébként sem ,,erdőirtással’’ foglalkozott, hanem a londoni emigráns csehszlovák kormány vezetőjeként London és Washington, majd pedig London, Washington és Moszkva között ingázva a mindenkori magyar kormány törekvéseit igyekezett megakadályozni. Vörnle jelentésének van egy olyan pontja, amelyben a politika egyértelműen alárendeli céljainak a tudományt. „Cholnoky teóriájához még tudományos szempontból is szó fér. De még ha ez nem is volna így, akkor sem szabadna magyar embernek ilyet mondani vagy írni. Szerény véleményem szerint nemzeti politikánk szolgálatába kellene állítani, egységes átgondolt irányítással és minden más, ellentétes magyar véleménynek a censura által való kíméletlen letörésével, hogy legalább politikai tőkét kovácsoljunk a nemzetet sújtó gazdasági szerencsétlenségből. Ezt annál könnyebben tehetjük mert teóriákkal szemben legfeljebb egy másik teória állítható fel, de átütő sikerű cáfolattal nem kell számolnunk, mert a tények, az évente ismétlődő árvizek, mellettünk érvelnek.” - fejezi be jelentését VÖRNLE. Világos és egyértelmű szavak. Amennyiben a politikai helyzet úgy kívánja, a tudományt és a tudósokat - még ha igazat állítanak is - el kell hallgattatni. Mindehhez diktatórikus eszközöket kell alkalmazni, dacára annak, hogy az a magyar jellemtől idegen. Ahogy idegen a hazugság is, legyen annak indoka bármilyen fontos nemzeti cél. Jogos trianoni sérelmeink miatt sem süllyedhetünk a Vörnle János által javasolt szintre. Mindig is volt elegendő tudományos érvünk annak érdekében, hogy politikai igazságunkat is bizonyítani tudjuk. A sors fintora, hogy ezek az érvek a trianoni békediktátummal szemben keveset értek, de mi lett volna akkor, ha ezeknek az érveknek egy részét vagy egészét hazugságokra alapozzuk? Trianonban a politika ugyanazt tette, mintVöRNLE.fölülírta a tudományt. Az ankarai magyar követ későbbi jelentéseiből nem derül ki, hogy az 1942. április 10-i jelentésére Kállay Mikós bármilyen formában reagált volna. KÁLLAYtól idegenek voltak a Vörnle által javasolt eszközök, s a magyar kormány és az árvíz sújtotta lakosság a károk elhárítására törekedett. Úgy tűnik, hogy az emberek életének és javainak mentése fontosabb volt, mint a katasztrófa „politikai gyümölcsöztetése”. Amennyiben Vörnle jelentésével Ankarából a magyar külügyminisztériumba való visszatérését kívánta elérni, úgy még inkább csalódnia kellett. Németbarátsága miatt távol kellett tartani őt Budapesttől, amit Kállay meg is tett. A későbbi diplomáciai jelentésekből az tűnik ki, hogy a törökországi titkos fegyverszüneti tárgyalások idején el is szige- telődött, ami politikai beállítottságának természetes következménye volt. Magyarország német megszállását követően Vörnle maradt az egyetlen követ, aki Sztójay Döme miniszterelnöksége idején is folytatta diplomáciai munkáját. Az 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérletet követően hatalomra jutott Szálasi FERENCet Vörnle már nem támogatta, ennek ellenére a kor számtalan ellentmondásainak egyikeként szinte sorsszerűén zárult az élete. A diktatórikus eszközök pártfogója maga is egy diktatúrának, a kommunizmusnak lett áldozata. A jogtudományt és az igazságot félredobó, hazugságokon és törvénytelenségeken alapuló népbíróságok egyike Vörnle JÁNOSt halálra ítélte. A halálos ítéletet ismeretlen helyen és időpontban végrehajtották. Cholnoky Jenő nagyívű tudományos pályafutására nem volt hatással Vörnle idézett jelentése, de a földrajztudomány és a politika viszonyát illetően ma is figyelmeztető lehet. Figyelmeztetés ez arra vonatkozóan is, hogy a földrajz fontos, önálló tudomány, nem pedig a politika szolgálója. JEGYZETEK ' Géczi János (szerk.) (1998): Cholnoky Jenő. Vár Ucca Tizenhét VI. évfolyam, 2. szám 2 A Pesti Hírlap 1942. január 1. - március 31. közötti vízállásjelentéseinek felhasználásával 3 Dr. Cholnoky Jenő: Árvizek, belvizek. In: Pesti Hírlap 1942. március 31. Pergel Antal 106
