Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Sándor: A Balaton-felvidék középkori templomromjai Cholnokyjenő munkásságában
templom első temploma XI—XII. századi, a hozzáépített késő román XIII. század első fele.) Titulusa Szent Péter volt. Mivel a tatárjáráskor elpusztult, később déli oldalán egy másik templommal bővítették, amivel egybeépült. Az északi templom falai alacsonyabbak, mint a délről hozzáépülté. Az északi római alapokra épült. Szentélye négyszögű, dongaboltozatos. Nyugati bejáratát később befalazták. A bejárat a déli, újabb hajóból nyílt. Nyugati falában keresztidomú ablak, déli falában van. „ A négyszögű,... ablak melynek sarkai l/4 körre vannak kikerekítve." Tornya elpusztult32. A templom romjáról délnyugatról és belsejéről nyugatról 1936. illetve 1936. augusztus 19. jelöléssel van fotó. (Bognár 2002-2004.). 5. Kisdörgicse templomromja: Békefi még Füred- Dörgicseként említi a helységet. Terméskőből épült, keletelt, nyugati bejáratú, északról (feltehetően sekrestyébe nyíló) kisajtóval rendelkező,dongaboltozatú, féiköríves apszisé szentélyű templomról ír. A hajó nyugati oromfala részben, a keleti még egészében állt. A hajó déli oldalán is három ablak volt, amelyek a román stílus szerint rézsüablakok voltak. (Békefi 1907.) Tornya egy 1943-ban írott cikk szerint pár éve, Dornyay 1934-ben írt könyve és Cholnoky jegyzete szerint hajója északi fala és szentélye is néhány éve dőlt le33. Templomromjáról délnyugatról van CHOLNOKYtól fotó 1936. augusztus 19. dátummal, ami tehát még épebb állapotában mutatja. (Bognár 2002-2004) Templomromjáról 1937. július 20-i felvétel is van a Nemzeti Múzeumban. (Bognár 2002-2004) Egy fotóját mi is őrizzük. 6. Salföldi kolostor: Salföldtől délre az Örsi-hegy nyugati oldalán, az erdő közepén rejtőzködik a köveskúti pálos kolostorhoz tartozó gót stílű templom festői romja. Békefi szerint 1307-ben említik oklevélben. Magyarország műemléki jegyzékében 1319-es évszám van említve, tehát korai pálos építmény. A török korban romosodott el. Falai egy részéből 1820 táján juhaklot építettek. A templom titulusa Mária Magdolna volt. A templom hajójának falai csaknem teljes magasságukban állnak. Mérműves gótikus ablakrészletei ma is lenyűgöző látványt nyújtanak. Szentélye nyolcszögzá- ródású. A templomtól északra volt a kolostor. Ma is látható ciszternája és borospincéje íves boltozatú kapuja. B ékefi a kolostorról két fotót és alaprajzát közölte le34. Fényképlistája szerint Cholnoky 1922. július 24- én több fényképfelvételt készített a romokról. A MNM ELTE letéti listában négy fénykép szerepel. A templom főbejáratáról nyugatról, délről, délkelet és délnyugat felől 1922 júliusából. Tehát alaposan igyekezett megörökíteni a romot minden oldalról. A kolostorról 1935. szeptember 12-én is készített felvételt (Bognár 2002-2004). Tudós elődjéhez hasonlóan alaprajzokat is készített külön a kolostorról és külön templomáról, amelyek terepnaplóiban találhatók. (MFM Cholnoky- hagyaték, Terepnapló) A kolostor romok restaurálására 1963-1965-ben került sor. (Tóth 1974) 7. Szigligeti A szigligeti temetőben magasodik a XI11. századi román stílusú avasi templomtorony négyzetes alaprajzú és hatszögűbe átmenő építménye. Cholnoky ezt is lefestette. Le is fotózta, amit publikációiból ismerünk. Képaláírásában kiemeli, hogy a torony egész kivételesen hatszögletű. A templomnak más része nem maradt fenn 35. Hajója és szentélye alaprajzát az Országos Műemléki Felügyelőség 1958-ban helyreállította. (Tóth 1974) Nem ismert alkotásai - a kutatás további irányai Nem ismert, de feltehetően létező alkotásairól is szólnunk kell. A várromok egy részéről ismertek fényképei. Ezek Tátika, Rezi, Nagyvázsony, de feltehetően e téren is több létezik pl. Szigliget ahol az avasi temető templomtornyát megörökítette és más helyeken, amelyeknek lelőhelye ez idáig nem ismert. Feltételezhető, hogy CHOLNOKYnak valahol magánkézben létezhet még több festménye egyéb templomromokról, hiszen szívesen ajándékozott közülük rokonainak, barátainak, ismerőseinek. Önéletrajzában írja: „...gyermekeim és intézeti alkalmazottaim, társulati munkatársaim megkövetelték, hogy minden karácsonyra kapjanak egy-egy képet...”36 Ezek felbukkanásához, jelzéséhez talán ez a kis tanulmány is hozzájárulhat. Olyan reliktumok megörökítései jöhetnek szóba, mint a kövesdi (csopaki), almádi, lovasi, örvényesi, ság-dörgicsei (Zánka gyermekvárosnál), szentbalázsi, sáskai, mindszentkállai, szentbékállai, töttöskáli, kerekikáli, sásdikáli, balatonhenyei, kékkúti (Sabárhegyi), tátikai (egykori Vátka falué), szentjakabi, tálodi, vámosi stb. templomok illetve kolostorok romjai. Érdekességként említjük meg, hogy kutatásaink szerint akad présházzá átalakított Árpád-kori templom is pl. Csobáncon és tudjuk, hogy Cholnoky nagyon szeretett présházakat is festeni, tehát e kört is érdemes a későbbi kutatásokba bevonni37. Feltehető, hogy megörökített még számos templomromot valamilyen formában, de eddig ezek az alkotásai ismeretlenek előttünk. Kutatásaink Cholnoky művészi és művészettörténeti, műemlékvédő törekvéseit meggyőzően bizonyították számunkra s ezáltal konkrétumok szintjén érzékeltették a földrajztudós személyiségének sokoldalúságát. Egyben patriotizmusának is kifejező bizonyságát adták. 91
