Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)

KÖZLEMÉNYEK - Kovács Sándor: A Balaton-felvidék középkori templomromjai Cholnokyjenő munkásságában

kítottak ki maguknak a vulkáni bazalttufában. Kettő lakócellákul, a harmadik refektóriumként, ebédlőként, a negyedik templomukul szolgált. Oltárasztalukat is a sziklából vágták ki. Cholnoky a régész Römer Flóris 1860-as évekbeli kutatásaira támaszkodott, akinek a cellacsoportokról készített rajzait önéletírásában is leközölte és ő maga is készített a barlanglakásokról mérnöki rajzokat. Römer ezeket a barlangüregeket a Szent Miklósról nevezett görögkeleti perjelség kolostorának tartotta '9.

Már 1937-ben a Balaton című könyvében szorgalmazta a beomlott üregek kiásását, feltárását. Négy év múlva, A Földgömb 1941. 8. számában (Cholnoky 1941) így írt róluk: „A sorozatosan elhelyezett Barátlakásoktól keletre, egészen messze külön van még kettő feltárva. Az üres helyen az omlás tetemesen megnövekedett, azért bizonyosan merem állítani, hogy itt egész sor cellát lehetne még kiásni s mivel ezeket még nem rombolta el a nemtörődés, a hanyagság, azért ezekben még igen fontos leletek is akadhatnak."

Békefi a remetelakásokról még ezt írta "építkezés szempontjából nincs rajta okulni való." (Békefi 1907) Cholnoky viszont az építész szemével is nézve sok tanulságot talált bennük. Cholnoky a Hazánk és népünk című, majd a Balaton című kötetében is leközölte a barátcellákról készült festményeit. Ezen kívül számos cikkében különböző lapokban helyezte el a cellákról készített fényképeit, és előfordult, hogy alaprajzot, perspektivikus rajzot, sőt vázlatos tömbszelvényt közölt le róluk. Múzeumunk őrzi a barátcellákról készített kéziratos hossz-, keresztmetszeteit és alaprajzait. A földrajztudós a barátcellák falán egykori tűzhányóműködést bizonyító vulkáni bombákra utaló nyomokat is megfigyelt. Az I. számú cellákról három vörös homokkő bombát ábrázoló fotója, a II. számú celláról egy darab ilyen fotója van múzeumunk gyűjteményében 1939. IX. 8-i dátummal20.

A barátcellákhoz már 1913-ban utat alakított ki a Balatoni Szövetség a sziklakolostort Cholnoky szívós harcának köszönhetően a Balatoni Intéző Bizottság 1942-ben részben feltárta, de az üregek egy részét 1952-ben és 1958-ban sziklaomlás ismét betemette. 1993-ban állították őket helyre 2\

3. A tihanyi barátlakások I. Leltári szám: 139-86 jelölésű akvarell képét 1930. augusztus 30-án festette. Mérete: 26x34,5 cm.

4. A tihanyi barátlakások II. Leltári szám: 140-86 jelölésű akvarelljét 1930. augusztus 25-én készítette. Mérete: 28 > 38 cm.

5. A tihanyi barátlakások III. Leltári szám: 141-86 jelölésű akvarelljét 1933 szeptemberében festette. Mérete: 28 * 38 cm.

6. A tihanyi barátlakások IV. Leltári szám: 143-86 jelölésű akvarelljét 1930. augusztus 20-án készítette. Mérete: 28 < 38 cm.

7. Az alsódörgicsei ún. boldogasszonydörgicsei (Gernyehegyi) templom festménye. A templomot 1268-ban említik először. A XV. században papiak és melléképületek is kerültek mellé. Szokatlan méretével az egyhajós templom festői romja kiválik a környék többi romja közül.

A templom egyenes záródású szentélye valamivel keskenyebb a hajónál. Három emeletes nyugati tornya megmaradt, amely a hajó teljes szélességét elfoglalja. A torony déli fele leomlott. Békefi leírásakor (1907) a tornyot két támpillér tartotta. Genthon idejében (1951) az egyik már eldőlt. Nyugati oldalán egy keskeny félköríves ablak volt, felső részén két ikerablak. Mára a harmadikat rekonstruálták. Mindegyikben megvan a kis oszlop, sőt az északiban még az oszlopfej rózsái is épek. Bejárat a torony északi oldaláról nyílt. A toronytól észak-déli irányban egy fal fut félkörívek által összekötött pilléreken. A hajó dongaboltozatos. A torony keleti falán a földszinten és az emeleten is félköríves nyílások vezetnek a hajóba, amelyek közül a középső a legmagasabb. Belseje ki volt festve, sőt a torony nyugati falának külsején is festett emberi alak nyomai voltak22.

Erről a romról CHOLNOKYnak délről és délkeletről van 1-1 fotója 1936. augusztus 19. dátummal. (Bognár 2002-2004.) Múzeumunkban lévő kéziratos naplójában is megtaláljuk a fenti napon tett sétájának leírását és rajzot is közöl róla. Ezt a templomot értéke alapján a jáki, lébényi, zsámbéki templomok mellé sorolhatjuk. A romot 1938-ban részben restaurálták, majd i967-ig68-ban és 1973-ban is történt restaurálás rajta23.

8. Sóstókáli templomrom alaprajza. A Káli-medence pannon turzásaihoz Cholnoky többször is ellátogatott, mert geográfiai szempontból ezek jelentettek számára különleges témát s mint megjegyezte a világ szakirodaimában nem találkozott ehhez hasonló szépségű ilyen deflációs képződményekkel. Ugyanakkor, miként terepnaplójában ezt rögzítette, élénk érdeklődést keltettek benne a Kővágóörs közelében (északkeleti határában) talált egykori sóstókáli ún. Pusztaszentegyház templom romjai is. 1922. augusztus 28-án járt itt, amikor Tibor fiával Révfülöpről Köveskálra átgyalogoltak.

A XIII. században épült román stílusban, egyenes záródású, apszisának keleti oldalán később gót stílusban átalakított ablaknyílású bővítmény volt. Ma a

88