Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Papp-Váry Árpád: Cholnoky Jenő térképészeti munkássága
2. Cholnoky atlasz nagysága összehasonlítva Cholnoky ötkötetes könyvsorozata és a Magyar Földrajzi Társaság könyvtára könyveivel fölötti) jelöltek. A kevés színfokozat miatt nem jól adták vissza a magassági különbségeket. Ezen nem segített a hegységek barna domborzatárnyékolása sem. A domborzatárnyékolást a legtöbb térképen Cholnoky készítette. A geomorfológiailag pontos, művészileg szép summer önmagában igazi kartográfiai remekmű volt, de nem tudta a térkép „lapos" jellegét feloldani. Az atlaszt Málnási Ödön, a Magyar Földrajzi Intézet egy korábbi munkatársa igen kemény kritikával illette. Annak tisztázása, hogy korábbi munkahelyén szerzett egyéni sérelem vagy a konkurens cég bíztatására az atlaszok között választó pedagógusok elriasztása, és a piac ily módon való befolyásolása vezette-e szokatlanul éles bírálatának megírására, további kutatásokat igényelne. Fodor szerint a kritika, „kartográfiánk történetében egészen példátlan volt." A Cholnoky és Málnási közötti válaszok és viszontválaszok, tárgyilagos érvek helyett személyeskedések és sértegetések sorát jelentették. (Fodor 1952-1954, p. 356). A személyeskedő vita hatására viszont mindkét cég javította atlaszának későbbi kiadásait. A harmadik javított kiadással kapcsolatban Fodor személyes sérelmét is leírja. A korábbi atlaszban megjelent Magyarország gazdaságföldrajzi térképét ugyanis lecserélték az általa szerkesztette!, „persze anélkül, hogy az eredeti forrásra hivatkoztak 3. Nagy-Britannia szerkezeti térképe volna.” (Fodor 1952-1954, p. 356) Az atlasznak Cholnoky-Erődi-Geszti neve alatt megjelent a népiskolai változata is. A Cholnoky-féle iskolai atlasz szerkesztésével párhuzamosan ugyanaz a szerzőgárda elkészítette Budapest kerületének falitérképeit (1926) és Közép-Euró- pa új iskolai falitérképét is. Világatlaszok Kogutowicz Manó az iskolák térképellátása mellett szükségét érezte, hogy megjelenjen egy világatlasz is. A Teljes földrajzi atlasz a nagyközönség használatára 1902-ben jelent meg. Az atlasz V. kiadásába Kogutowicz Károly Cholnoky jENŐvel közösen elkészítette az ország, a Homolka után második szintvonalas térképét. A Magyarország hegy- és vízrajzi térképe című művet a szerzők nagyon fontosnak tartották a hazai föld külföldi megismertetésében is. Ezért az intézet 1913-ban külön is kiadta angol és francia címmel és jelmagyarázattal. A Magyar Földrajzi Társaság 1901-ben kezdeményezte egy nagy magyar világatlasz kiadását. A német Gaebler-Diercke világatlaszt kívánták magyarítani. A kiadvány pénzügyi támogatójaként és megjelen- tetőjeként felkérték a Wodianer Kiadót. A mű Nagy Magyar Atlasz címen egy negyedszázaddal később, 1926-ban jelent meg Lampel Róberí könyvkereskedő kiadásában. Az itthon készült 14 térképlap közül ha78
