Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
Dr. Kubassek János: Bevezető
A Magyar Földrajzi Múzeum legértékesebb gyűjteményei közé tartozik a Cholnoky-hagyaték, mely az intézmény alapításakor a Balázs Dénes által rendezett „Magyar utazók, földrajzi felfedezők” című állandó kiállításhoz alapvető értékekkel járult hozzá. A Cholnoky-család tagjai önzetlenül ajándékozták az intézménynek a magyar geográfia leggazdagabb életművet maga után hagyó földrajztudósának muze#fiS relikviáit. A sokrétű anyag egyes részei, festményei és rajzai számos alkalommal kerültek a nyilvánosság elé, Érden, Veszprémben, Balaton- füreden. Évtizedek hallgatása után Veszprémben emléktábla jelöli meg szülőházát, lakótelep és iskola viseli a nevét. Keszthelyen a Helikon parkban szobor emlékeztet munkásságára. Balatonfüreden, Budapesten és Érden Domonkos Béla domborműve örökítik meg arcvonását. A hagyaték számos vonatkozása azonban évtizedeken át szinte „rejtőzködött”, s még szakmai berkekben sem volt ismert. A Balaton-kutatással kapcsolatos Cholnoky-eredmények közismertek, de pl. az Alföld kutatásával kapcsolatos tevékenysége alig kapott reflektorfényt. A Földrajzi Múzeumi Tanulmányok több alkalommal tematikus számmal tisztelgett egy-egy jeles személyiség, Benyovszky Móric, Teleki Sámuel, Bulla Béla életművének. Elérkezett az idő, hogy Cholnoky Jenő több, mint hat évtizedet átívelő munkásságának alig ismert szellemi kincseit közreadjuk. A geomorfológiától a politikai földrajzig, a térképészettől a természet- védelemig, a barlangkutatástól a meteorológiáig számos tudományág területén alkotott maradandót a szakmáját évtizedeken át szinte gyermeki rajongással és olykor idealizmussal művelő professzor. A Cholnoky-életmű sokszínűségét növeli az a gazdag dokumentációs anyag, mely Kolozsváron került elő, s melynek egyes részeit ugyancsak kötelességünk bemutatni. Úgy véljük, a gyorsan változó világ, szűkebb és tágabb környezetünk megismeréséhez és megértéséhez ma is rengeteg támpontot nyújthatnak Cholnoky Jenő művei. A maga korában nagy ismertségnek és népszerűségnek örvendő tudós mindig fontosnak tartotta, hogy a földrajzi ismereteket a legszélesebb körökben terjessze. Előadásaival, szép magyarsággal fogalmazott írásaival számos hívet szerzett tudományunknak, itthon és külhonban egyaránt. Tekintélye az Atlanti-óceán túlpartján is érvényesült. Az Érdről Amerikába vándorolt hajdani tanítványa, Ispay Ferenc mondta el, hogy 1947-ben New Yorkban nincstelen menekültként kereste meg a Columbia Egyetem geomorfológus professzorát, Arthur Newell Strahiert, segítségét kérve új élete megkezdéséhez. Megmutatta doktori disszertációját, egyetemi indexét, s benne Cholnoky aláírását. Strahler a polcáról levette Cholnoky Jenő Morfológia című munkáját, s megkérdezte, e könyv szerzője volt-e a tanára. Az igenlő válasz után Ispay Ferenc előtt új távlatok nyíltak. Ösztöndíjhoz, majd álláshoz jutott, s élete végéig hálás volt hajdani professzorának. A megújult külsejű, de alapvető értékeit őrző Földrajzi Múzeumi Tanulmányok ad lehetőséget a régi adósság törlesztésének. A számvetés nem könnyű, s nem is teljes. Talán egy folyamat kezdete, melynek - reményeink szerint -közös munkával, további összefogással lehet még folytatása. Elismerés és köszönet illeti a Magyar Földrajzi Társaságot, Érd Megyei Jogú Várost, valamint az önzetlen, áldozatkész, mindig a közösség javát szolgáló Cholnoky-család tagjait hogy a jeles tudós hagyatéka közkinccsé vált. Dr. Kubassek János Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója 7
