Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Körösi Mária: A népek szenvedése nem térképezhető - vagy mégis?
Magyar geográfusok és a Békeelőkészítő Iroda Különös koreográfiát író és teremtő a sors. A magyar geográfia tanulságos szakmai palettája színesen, s el nem halványuló fénnyel őrzi Cholnoky Jenő, Teleki Pál, valamint Rónai ANDRÁsnak a találkozását. Szakmai indíttatásuk kezdetén egyikük sem a földrajzi pályát választja, de végül hármukat e tudomány hozza össze, s lesz belőle örök emberi, szakmai, tudósi, tanári kapcsolat, s a földrajztudományt is teljesebbé tevő új tudományág megteremtése. CholnokyJenő mérnöki, gróf Teleki PÁLjogtudomá- nyi, Rónai András közgazdaságtudományi diplomával érkezett a földrajztudomány, számukra már majd nyitott kapujához. Hisz mindannyian már tanulmányaik előtt is nagy érdeklődéssel fordultak ezen ágak felé. S mindhármuk, ki-ki a maga tehetségéhez, lehetőségeihez mérten művelte, s gyarapította is azt és sikerrel gyakorolták a földrajztanári teendőket. Teleki Pál és Rónai András Erdély szülöttei, Cholnoky Jenő Kolozsvár nagyra becsült tanára volt. Számukra Erdély maga volt a csoda, a Székelyföld, a Partium, a szatmári kedves tájak, az ízes beszédű emberek, s az az észjárás, mely oly jól érti egymás gondolatvilágát, s amely mindig nyitott a tudásra, mások megsegítésére, de önzésre soha. Ők hárman, egy célért dolgoztak, tanultak, kutattak és bizonyították, hogy a Kárpát-medence, ez a természetes határokkal körülölelt territórium maga a földrajzi egység, a büntetlenül szét nem választható magyar haza! Életútjukat, szerteágazó levelezéseiket olvasva, tanulmányozva mindig rá kellett jönnöm, hogy minden egyes szavukban, tanulmányaikban, a lehető legszigorúbb szakmai érveléseikben is érződik egyfajta emóción. A béketárgyalásokra benyújtott hatalmas mennyiségű dokumentációik írásban és térképekben egyaránt tükrözik azon érzelmeket is, amelyek az egyes emberek sorsáért is felelősséget mutatnak. A lehető leghivatalosabb írásaik is mind ezt mutatják. Hibátlan szakmai okfejtéseik túlmutatnak a rideg statisztikai számokon, mert érezni és érzékeltetni tudják, hogy a számok mögött emberi sorsok, életek vannak, akik és amelyek maguk alkotják a történelmet. Az ifjú gróf Teleki Pál 1898. december 15-én, a meghitt adventi készülődés idején, megjelent a Magyar Földrajzi Társaság jeles tekintélyei előtt, és belekezdett élete első földrajzi témájú munkájának felolvasásába. Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő figyelt, s ahogy telt az idő, már tudták, a téma messze túlnő közlési módján, s Cholnoky még többet érzett: ezek a gondolatok belülről fakadtak, mélyen átéltek, s gazdag szakirodalmi tudásról, jártasságról adtak bizonyságot, földrajzból, történelemből egyaránt. Ez a dolgozat több tekintetben is figyelemre méltó! Mert minden bekezdése - különösen a népvándorlások, Európa népei, az Ázsiához fűződő történetiség - a magyarság ősi történelmének, valójában kutatási programjába állításának alapgondolata, amely a továbbiakban egész szakmai, majd politikai életére kihat. Könyvek, óriási kutató-munkát igénylő előadások, s újabb szakmai könyvek kerültek ki kezei alól, amelyek különös igényességgel Magyarországról, a Kárpát-medencéről, s Európáról szólnak. Ám Cholnoky Jenő már tudta az előtte álló fiatal gróf elkötelezett tisztelettel, szeretettel, erkölcsi tisztasággal és végtelen szerénységgel teszi, s fogja tenni a dolgát. És Cholnoky szívesörömest oktatta, TELEKit, akiről tudta, hogy kiváló és nagy tehetség. Azt is tudta, hamarosan önálló útra fog lépni. Nem is kellet sokáig várni, hisz épp ő maga lett az, aki elsőként indította el Teleki gazdaságföldrajzi gondolkodását. A tanítómesterből hamarosan nem csak szakmai társ, tudatos bíráló, hanem szabályos munkatárs is lett, s az 1905,1907-es esztendőktől igen komoly, nemzetféltő, nemzetmentő témájú leveleket váltottak', bepillantást engedve egy hamarosan bekövetkező nemzeti és európai mivoltunkat érintő sorshelyzetbe. Cholnoky a geográfia aktív művelése révén nagyon alaposan tájékozódott a Földön végbemenő gazdasági folyamatok sokféleségéről, a politikai változások irányairól, okairól, azok előzményeiről, sőt, még a várható következményeiről is. Tisztában volt a világ, s Európa igazi erőviszonyaival, népességével, népességtartalékaival. Tudatában volt a világ és Európa bányakincseinek megoszlásával, ipari és mezőgazdasági produktivitásával, a közlekedés és a szállítás sajátosságaival, s a földrajztu67 1. Igazolvány CholnokyJenő részére
