Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Dusek László: Cholnoky Jenő és a Magyar Földrajzi Társaság Alföld Bizottsága
Cholnoky Jenő és az Alföldi Erdőtelepítési Szaktanács munkássága A trianoni békediktátum következtében hazánk erdőállománya drasztikusan lecsökkent. Emiatt a magyar kormány az 1920-as évek elején gyorsan intézkedett a hazai erdőállomány gyarapítása céljából. Ennek érdekében a földművelésügyi minisztériumban megalakult az Alföldi Erdőtelepítési Szaktanács. Ennek elnökévé a kor kimagasló szaktekintélyét, Kaán Károly (1867-1940), helyettes államtitkárt, az erdő- és faügyek kormánybiztosát nevezték ki. Az ő irányításával az összehívott szakemberek aktív részvételével a bizottságban megtárgyalták a legfontosabb tennivalókat. Az erdősítés mellett azonban a bizottság munkájában fontos szerepet kapott a szikesek hasznosításának kérdése is. Az üléseken Cholnoky Jenő, mint az Alföld Bizottság elnöke rendszeresen aktívan részt vett, s előrevivő javaslataival segítette a kitűzött célok megvalósítását. A Magyar Földrajzi Múzeumban található Cholnoky Jenő hagyatékban az 1922-ben tartott bizottsági ülésekről négy jegyzőkönyv maradt fenn. 1922. február 24.: az elnök a fásítási propaganda megszervezését, az iskolák bevonását, a facsemetékkel kapcsolatos feladatokat, a kísérleti területek kijelölését, valamint a talajvíz megfigyelő szolgálat megszervezésével kapcsolatos feladatokat ismertette. Cholnoky Jenő a csapadék és a talajvíz közötti összefüggések megfigyelésére 147 kutat jelölt meg, amelyek a Duna-Tisza közén találhatók. Szerinte erre a célra főleg a vasúttársaságok kútjait kell igénybe venni, s a vasutasok végeznék el a méréseket. A Duna-Tisza közén lévő kutakból 46 a vasúttársaságok tulajdonában van. Ugyanakkor Cholnoky Jenő javaslatot tesz, hogy a talajvíz megfigyeléseket ki kell terjeszteni az egész országra. így a futóhomokos, a löszös, az agyagos és a kavicsos térszíneken is. Az ehhez szükséges felszereléseket és személyzetet biztosítani kell. Kaán Károly felvetette az alföldi szikesek fásításának a kérdését is. Ennek érdekében a karcagi állami földműves iskola 80 kataszteri hold szikeséből i kh-at kísérleti célra ki kell jelölni. Cholnoky Jenő a szikes talajok megmunkálására a robbantásos módszert javasolta. Ehhez a munkához megfelelő mennyiségű robbanószerre és szakemberre van szükség. 1922. március 22. Az elnöklő Kaán Károly ismerteti, hogy a szikesek robbantással történő megműveléséhez szakembert kértek. Cholnoky Jenő a kísérletek idejéről tájékoztatást kér, mivel 63 3- CholnokyJenő rajza a Tisza holtágának mederváltozásáról
