Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)

KÖZLEMÉNYEK - Dr. Dusek László: Cholnoky Jenő és a Magyar Földrajzi Társaság Alföld Bizottsága

Ebből néhány adat: adott év bevétele, előző évi átho­zatallal együtt: 4266 korona volt, amely főleg a város­ok és a megyék segélyéből származott. Pl. a legtöb­bet Torontál vármegye adta 800 koronával, 600-600 koronát - Temesvár és Kecskemét adományozott, ám volt olyan is, ahonnan csak 50 koronát utaltak, s nincs az adományozók között pl. Budapest sem. 1914-től kezdve a bizottsági tagok üléseken számol­tak be az elvégzett kutatásaikról, ám azok sohasem jelentek meg. Első alkalommal dr. Tuzson János, a Királyi Magyar Tudományegyetem Növényrend­szertani és Növényföldrajzi Intézet professzora a növényföldrajzban elért eredményekről és kutatás­ban tapasztalt nehézségekről számolt be. Tuzson János a kutatásokkal kapcsolatosan több levelet írt Cholnoky Jenő elnöknek. íme, néhány idézet e levelekből, amelyek a Magyar Földrajzi Múzeum Cholnoky Jenő hagyatékában találhatók: 1914. január 10.: az Alföld virágos növényeinek és növényföldrajzának részletes feldolgozásához 1914- ben szükséges költség összesen 904,78 korona. Ebben megemlíti, hogy munkatársai az év folyamán Miskolc, Debrecen, Eger környékén és Békés me­gyében folytatják a kutatásokat. 1914. április 4.: arról számol be, hogy két munkatár­sa megkezdte kutatásait: egyik a déldunai (?) szige­ten, valamint ő júniusban megy Békés megyébe. 1914. március 29.: dr. Kovács József, a debreceni gazdasági akadémia tanára Cholnoky jENŐnek, az Alföld Bizottság elnökének írta: „Nagy örömmel dolgoznám fel az alföldi tanyák fejlődését, lehetőleg a török utáni időktől napjainkig. Eddig a Gazdaszövetség támogatásával Balmazújváros és Biharkeresztes közsé­geket dolgoztam fel, jelenleg Hajdúhadház község van sajtó alatt. Mivel a Gazdaszövetség a támogatást rész­ben beszüntette, emiatt több községre a felvételeimet nem terjeszthetem ki.” Emiatt kéri a levél írója, hogy Cholnoky Jenő elnök úr és az Alföld Bizottság bíz­za őt meg az alföldi tanyák felmérésével. 1914. május 13-án kelt az Alföldre irányuló kutatá­sokról érdeklődő levél, amelyet a Magyarország című, mérsékelt ellenzéki napilap felelős szerkesz­tője, Szakács Andor írt alá. A cikk írója hivatkozik a Földrajzi Közleményekben az Alföld Bizottság működéséről olvasott „rendkívül érdekes beszámolót. Ennek nyomán elhatároztuk, hogy a „Magyarország" publicitásának erejével az Alföld kutatását országos kérdéssé tesszük. Legfőképpen az lesz a törekvésünk, hogy a bizottság dotációjának megjavítását minden körülmények között kieszközöljük, fölhíván működésé­nek fontosságára az érdekelt törvényhatóságoknak és gazdasági egyesületeknek a figyelmét. Nem támadás a célunk, hanem tisztán az, hogy ezt a tudományra, az Alföld kellő ismeretére és gazdasági hasznosítására saját nagy jelentőségében ismerje meg és méltányolja az ország.” A cikk írója szerint a következő kérdésekre várja Cholnoky Jenő elnök úr válaszát: „7. Miben van az Alföld-kutatás tudományos jelentősége? 2. Ha igaz az, hogy az Alföld felső rétege a vízszabályo­zás (Vaskapu megnyitása, mocsarak lecsapólósa, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása) következtében geoló­giai átváltozáson ment keresztül (talajvizének szintje le­száll, a felső réteg fokozatosan kiszárad), a most végzett tudományos kutatásoktól e tekintetben is várhatunk-e fontos eredményt, és ha igen, milyen irányban? 3. Van-e gyakorlati haszna vagy közvetett hatása pl. az alföldi földrengések okainak megállapítására, továbbá a talajviszonyok ismeretére, a mezőgazdaság tájékozta­tására és fejlesztésére? 4. A bizottság rendelkezésére álló anyagi erők elégsége­sek-e a maga elé tűzött nagy célnak kellő időben törté­nő megvalósítására? Az állam, a törvényhatóságok, az egyes intézetek nyújtanak-e elég támogatást és melyek azok a törvényhatóságok, városok, és testületek, ame­lyek a hozzájuk intézett felszólítás dacára a bizottság anyagi támogatásától mindeddig elzárkóztak? Nagyon szépen kérjük a mélyen tisztelt Tanár urat, hogy az itt feltett kérdésekre a „Magyarországának kegyeskedjék válaszolni." Cholnoky Jenő által a Tekintetes Fő- és Székváros­hoz írt - dátum nélküli - levélben olvasható: a fő­várostól kéri, hogy az Alföld Bizottság tudományos munkálkodását rendes évi segítséggel, legalább 10 éven át, támogatni szíveskedjen, „...ebben a mun­kálkodásban az Alföld-kutatást legtöbb Tekintetes Törvényhatóság és Rendezett Tanácsú Város rendes évi szubvencióval támogatja. Legtekintélyesebb közigazga­tási hatóságunk, a Székes Főváros azonban ezideig nem jutatott a Bizottságnak segítséget. Ezen a téren a Szé­kes Fővárosunknak jó példával elől kellene járni. Hisz a Főváros képviseli hazánk legelőkelőbb intelligenciáját, ő a hangadó, a Főváros állásfoglalása mindig döntő volt a hazában s mintegy útmutató, amely után indult a vi­dék. Igazán különös, hogy amíg az egész hazát érdeklő kérdésben pl. Kiskunhalas városa minden évben 100 korona hozzájárulással támogatja a Bizottság működé­sét, addig a Fő- és Székváros még eddig semmivel sem járult hozzá, mintha a nemzet, a haza és mindnyájunk legfőbb érdeke abszolúte nem érdekelné. Az Alföld tu­dományos tanulmányozása egyike az emberiség leg­nagyszerűbb tudományos vállalkozásának. A magyar 60

Next

/
Thumbnails
Contents