Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)

KÖZLEMÉNYEK - Bartos-Elekes Zsombor: Geográfusképzés a Kolozsvári gyetemen (1874-1919)

szakülés jegyzőkönyvéről, levél a miniszterhez stb.)

E mellett egy kevésbé fontosabb dékáni indítványáról önéletrajzában számol be: leszedette a dohányzás tiltásáról rendelkező táblákat a folyosóról, részben egy kollégája dühítése miatt. (Géczi 1998, p. 257)

4 Terner Budán született 1835-ben, a budai és a bécsi műegyetemen tanult, kolozsvári kinevezése előtt a bécsi katonaföldrajzi intézet térképésze, majd a pesti főreáliskola tanára volt. Nyugdíjazása után 1908-ban Pozsonyba, illetve Lajtaszentmiklósra költözött, ez utóbbi helyen halt meg 1917-ben. Tudományos működése jelentéktelen. (Fodor 2006, pp. 772-773)

5 Cholnoky kolozsvári kinevezése előtt a budapesti egyetem adjunktusa volt Lóczy Lajos mellett. Kolozsvári korszaka után a budapesti egyetemen volt tanár. Az egyik legnevesebb magyar földrajztudós. (Kubassek 2002)

6 Cholnoky kinevezéséről és budapesti búcsújáról több napilap (pl. a Pesti Napló 1905. február 21. száma) tudósított, e szerint ötvenen (köztük Lóczy Lajos, Kogutowicz Manó, Littke Aurél) gyűltek össze, a felköszöntések mellett üdvözlő táviratok is érkeztek, pl. a Thirring GuszTÁvé (lásd Cholnoky-hagyaték, Érd)

7 Cholnoky jegyzőkönyveiben és önéletírásában számol be arról, hogy 1919. november i-én kiutasították. Könyveit a volt tanítványa (Xantus János) által igazgatott Marianumba, a bútorait az EKE-múzeumba, értékeit Schilling LAjosékhoz, kínai úti dolgait Hintz gyógyszerészhez, illetve a Marianum klauzúrájába tette le. 5-étől 7-éig börtönben volt. 8-án könyvei és bútorai nélkül, marhaszállítóvagonban hagyta el a várost. Könyveinek és bútorainak egy részét később küldték fel újabb menekülőkkel (lásd Cholnoky-hagyaték, Érd; Géczi 1998, pp. 272-273).

8 Schilling Gábor Cholnoky kollégájának, az ókorral foglalkozó történész Schilling LAjosnak fia volt. A Schilling-család azon kevés kolozsváriak közé tartozott, akikről Cholnoky utólag úgy nyilatkozott, hogy egészen bizalmas kapcsolatban volt velük. Gábor Kolozsváron született 1887-ben, a kolozsvári pályakezdet után az első világháborút követően Szegeden tanított az egyetemen, 1957-ben halt meg (Fodor 2006, p. 734-735; Géczi 1998, p. 257-258; Somkúti 2007, p 20-25).

9 Az utat átszámozhatták, a Schilling-házról lásd: Gaal 1992, p. 53

’° Cholnoky Béla 1899-ben született, Jenő elsőszülött fia volt, botanikus lett, 1952-től Dél-Afrikában, Pretoriában élt, 1972-ben ott halt meg. A Cholnoky- családfát lásd: www.cholnoky.hu " „Érdemes elődöm ... minden személyzet nélkül vesződött, maga takarította intézeti helyiségeit" (Cholnoky 1917, p. 444-445)

u Fekete Mihály volt kőműveslegény, Cholnoky mellett tanulta ki a fényképészetet, a két világháború közötti Ferdinánd Egyetemen maradt, mint intézeti fényképész (Géczi 1998, p. 256). Nagy Arisztid közlése szerint Fekete Mihály menye él Kolozsváron, Fekete Margit, akinek az emlékei szerint volt arról is szó, hogy Cholnoky fogja keresztelni Fekete Mihály fiát, Margit későbbi férjét ,3 Cholnoky kiemeli vallási türelmességét, a földrajzi tanszék és intézet felekezeti sokszínűségét: a profesz- szor katolikus, az adjunktus református, az asszisztens zsidó, a laboráns evangélikus, a szolga unitárius. „Igazi erdélyi állapotok!" (Géczi 1998, p. 258)

14 A források nagyobbik része (almanachok, Gaal György) az első emeletre teszi a földrajzi intézetet; Cholnoky visszaemlékezésében a második emeletre helyezi, pontosan leírva a beosztást. Azonban a második emeleten a termek beosztása ma nem az, amit Cholnoky említ, illetve minden más forrás a jogi kart helyezi ott el. Tehát az intézet az első emeleten volt, Cholnoky írta le pontatlanul évtizedek elteltével ,s A korabeli árakról: Cholnoky a három gyermek után évi 600 korona családi pótlékot kapott, a laboráns fizetése 1200 korona volt, a szolgáé 900 korona (forrás: almanachok, illetve érdi Cholnoky-hagyaték).

'6 Az előadásokat a IV. tanteremben tartotta az almanach szerint, a korabeli teremszámozást nem sikerült azonosítanom

17 A FJTE - Földrajzi Intézet fénykép- és térképtárából kialakult gyűjtemény honlapja: www.cholnoky.ro - Hagyaték címszó

,s A Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Térképtárának honlapja: http://www.bcucluj.ro/re/catalogold/CSH/csha.html

19 „Tapasztalatom, hogy nem azokból lesz a legjobb geográfus, akik az előadásokon pontosan ott vannak, de az előadások anyagán kívül egyéb iránt alig érdeklődnek, hanem azokból, akik mindig ott dolgozgatnak, olvasgatnak s a könyvtárt vallatják, kérdezősködnek, vitatkoznak ... ” (Cholnoky 1917, p. 447)

20 Cholnoky első női hallgatójáról szól Dáné Tibor: Két ősz c. újságcikke 1959-ből. Id. Xántus Jánosné Paull Aranka emlékezik vissza: Fekete Mihály altiszt biztatta első beléptekor, hogy Cholnoky nem ellenzi, hogy nők is járhassanak egyetemre; Cholnoky vezette be az első órára, az első padba ültette. Évekkel később egyébként Cholnoky panaszkodik (Cholnoky 1917, p. 447), hogy a „sok lány" sok nehézséget okoz a tanulmányi kirándulásokon, nem lehet velük olyan utakat megtenni, mint a fiúkkal

21 Vasile Merutiu 1881-ben született, 1905-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet, 1920 után a Ferdinánd Egyetemen oktatott, 1943-ban hunyt el. Cholnoky visszaemlékezése róla: Géczi 1998, p. 273.

22 Id. Xántus János (1888-1962) és Paull Aranka, később férj és feleség, a Marianum Római Katolikus

42