Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)

KÖZLEMÉNYEK - Bartos-Elekes Zsombor: Geográfusképzés a Kolozsvári gyetemen (1874-1919)

annyi feladatot, hogy azt ennyi idő alatt nem tudta elvégezni. A könyvekkel is felszerelt szemináriumi termeket reggel 8-tól este 9-ig nyitva tartották, az oktatók a hallgatók segítségére voltak19. Négy év után a hallgatók abszolutóriumot szereztek. Az abszolvens hallgatók nagyobb része tanári okle­velet akart szerezni, ehhez a karok mellett működő tanárképző intézet tanárvizsgáló bizottsága előtt szigorlatot kellett letegyenek. A szigorlat feltétele az volt, hogy a két kiválasztott tárgyból megfelelő szá­mú órát kellett hallgassanak az évek során. A szigor­lat első lépése (az ötven példányban sokszorosított, fő tárgyból megírt) írásbeli dolgozat leadása volt, amelyet két tanár bírált. A második lépés a bizottság előtt letett, kétórás szóbeli vizsga volt. Ha ezeken a hallgató megfelelt, tanári oklevelet kapott. Ezek mellett az abszolvensek doktorátusra is jelent­kezhettek, a doktori oklevelet az egyetem adta ki. Nagyon eltérőek a becslések, hogy a hallgatókból hányán szereztek végül doktori oklevelet. Az egyetemnek a világháború kitöréséig általában növekedett a diáklétszáma, utána lecsökkent. A bölcsészkarra a millennium környékén már (a négy évfolyamon összesen) 100 hallgató iratkozott be, utána rendszeresen 200-300, a háború idején is­mét csak 100. A természettudományi karra keve­sebben iratkoztak, a maximum a 150-et sem érte el, a háború idején 50 alá csökkent (Gaal 2001, p. 41-42). Eltérőek a számok arról, hogy a két kar hall­gatói közül milyen arányban voltak olyanok, akik hallgatták Cholnoky óráit. 1906-ban a műszeres gyakorlaton a jegyzőkönyvébe Cholnoky 25 hall­gató nevét jegyezte fel, ugyanarról az időszakról úgy emlékszik vissza, hogy csak az első évfolyamon 60 hallgatója volt (Géczi 1998, p. 268), 1917-ben 46 hallgatóról számol be (Cholnoky 1917, p. 447). A hallgatókról csak felekezeti bontású statisztika ma­radt hátra, többségük római katolikus és református volt, mintegy egytizedük volt görög katolikus és gö­rög keleti vallású. 1895-ig csak férfiak iratkozhattak be az egyetemre, utána nők is (Gaal 2001, p. 33)20. A később tudományos karriert végigfutó hallga­tók közül a következőket nevezhetjük meg: még Terner tanítványa volt Vasile Merutiu21, már Cholnokyö Schilling Gábor, Xántus János és Paull Aranka22, Tulogdy János23, Kerekes J. Zoltán24. Felfigyelhetünk arra, hogy Cholnoky diákjai közül milyen nagy hatásfokkal, átlag min­den második évben kikerült egy olyan hallgató, aki később neves földrajztudós lett - a világháborúk és határváltozások által megnehezített lehetősé­gek között is érvényesültek tudásukkal. Előadások, gyakorlatok, tanulmányi kirándulások 1875 tavaszi félévétől 1904 őszi félévéig Terner tartott órákat, 1905 tavaszán nem volt földrajz elő­adás az egyetemen, 1905 őszétől 1919 májusáig Cholnoky. Terner eleinte heti 5, később heti 7-8 órát tartott. Egy félévben 1-3 előadást tartott, kb. 3-4 év után ismételt meg egy tantárgyat, így összesen kb. ío tantárgyat tartott. Általános tantárgyai között a Mennyiségtani földrajzot, a Természettani földrajzot, A földrajz történetét, illetve a Néprajzot említhet­jük meg. Regionális tantárgyai között az Osztrák- Magyar Monarchia, Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália földrajzait, ill. a Földközi-tenger mellékének ókori földrajzát nevezhetjük meg. Rendszeresen tartott Földrajzi gyakorlatokat (térképek olvasása és rajzolása, vetületek), Szakmabeli rajzgyakorlást. Cholnoky egy félévben átlag 4 tantárgyat tartott, összesen heti 8-10 órában. Általános földrajzból 2 fél­éven át heti 3 órában tartott a Matematikai és csillagá­szatiföldrajz, újabb két féléven át a Fizikai földrajz. Ma­gyarország földrajzát heti i órában éveken át tartotta: Magyar-Alföld, Dunántúl, Északnyugati-, Keleti-Kárpá­tok, Erdély stb. Leíró földrajzból sorra vette a kontinen­seket heti 3 órában: Európát, Ázsiát és Észak-Amerikát két-két féléven át, Afrikát és Ausztráliát, Közép- és Dél- Amerikát egy-egy féléven át vette. Volt még óra az ókori és a középkori népek földrajzi ismereteiről (1-1 óra), illetve Földrajzi gyakorlatok (2 óra). Már a tanrendbeli Terner- és CHOLNOKY-órák megnevezései alapján különbségeket figyelhe­tünk meg. Terner kevesebb órát tartott, elneve­zései régiesebbek voltak (Mennyiségtani földrajz és cartographia, Ázsia föld- és néprajzának kiválóbb 5. Hallgatók vízmérő gyakorlata a Szamoson, középen Cholnoky - Cholnoky Fényképtár, Kolozsvár

Next

/
Thumbnails
Contents