Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)

KÖZLEMÉNYEK - Bartos-Elekes Zsombor: Geográfusképzés a Kolozsvári gyetemen (1874-1919)

2. Cholnoky Jenő a tanári szobájában - Cholnoky-hagyaték, Érd

3. A földrengésjelző-állomás- Cholnoky Fényképtár, Kolozsvár

Az új épület keleti szárnyában volt tehát a földrajz oktatás helyszíne az utolsó negyedszázadban. A háború vége felé az intézet helyiségeit már katonai célra foglalták le, 1917 novemberében az intézet ideiglenesen az atlétikai klubban volt elszállásolva (Cholnoky 1917, p. 447).

A Földrajzi Intézet három helyiségből állt az első emeleten, az északkeleti sarokban. A Színház (ma E. de Martonne) utcára nézett a két ablakos tanári szoba (ma 134. terem, a Fizika kar titkársága). A sarokban volt a szertár (ma 136. terem, a Fizika kar dékáni irodája). A Király (ma Brátianu) utcára nézett a háromablakos tanterem (ma 133. terem, lonescu- előadóterem)14. (Géczi 1998, pp. 255-256) (2. ábra). Cholnoky megérkezéséig a Földrajzi Intézet berendezése nagyon szegényes volt. Terner évi 300 korona dotációt kapott, személyzete nem volt, csak kevés könyvet (

Pallas Lexikon, Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képekben kötetei), térképet (az egész Monarchia 1:75 000-s topográfiai térképei, pár falitérkép) szerzett be, folyóiratokat nem járatott, a szemléltetőeszközöket saját kezűleg készítette (pl. egy szerkezetet, amely a bolygók járását mutatta be). Cholnoky szerint Terner a kevés eszközt ráadásul nem használta: a tanári szobában a térképek érintetlenek voltak, a szekrények üresek, a szertárbeli sötétkamra nem volt alkalmas a fényképek kidolgozására. (Cholnoky 1917, pp. 444-445, Géczi 1998, p. 255) Cholnoky elérte azt, hogy (1917-re) 1800 korona rendes dotációja és éveken át 5000 korona alapberuházási átalánya legyen15. A Földrajzi Intézet szakkönyvtára az ő idejében már 10-15000 kötetből állt. Folyóirattárának alapja Semsey Andor adománya volt, továbbá a kor rangos folyóiratait rendszeresen járatta (The Geographical Journal, Petermann’s Geographische Mitteilungen stb.). Cholnoky térképtáráról számot nem ír, a „hatalmas” jelzőt használja. A ma megmaradt térképek alapján mondhatjuk el, hogy topográfiai térképei lefedhették mindenféle méretarányban az országot, számos tematikus térképet szerzett be, illetve külföldi útjairól komoly mennyiségű térképpel gazdagította a térképtárat, különösen az amerikait tekinthetjük egyedinek (Bartos-Elekes 2010). Fényképtára 5000 vetítő képet és több ezer negatívot tartalmazott: korábbi kínai útjának felvételeit lemásoltatta a kolozsvári egyetem számára, újabb utazásainak felvételeit is mind felhasználta az oktatás során (Groos-Miklós 2010). Műszerei voltak (meteorológiai állomás; 1908-tól földrengésjelző állomás). A szertárban felszerelte a sötétkamrát, ott helyezte

37