Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Bartos-Elekes Zsombor: Geográfusképzés a Kolozsvári gyetemen (1874-1919)
GEOGRÁFUSKÉPZÉS A KOLOZSVÁRI EGYETEMEN (1874-1919) Bartos-Elekes Zsombor egyetemi adjunktus Babe§-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar e-mail | bezsombor@yahoo.com A kolozsvári Babef-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karán 2001-ben bukkant elő több ezer fénykép és térkép, amely a neves magyar földrajztudóshoz, Cholnoky Jenőhöz és kolozsvári munkahelyéhez, egyetemünk elődjéhez, a Ferenc József Tudományegyetemhez köthető leginkább. A kíváncsiság, hogy milyen körülmények között jött létre a gyűjtemény, mi lehetett a sorsa - ez az indíték, hogy próbáljuk áttekinteni a FJTE geográfusképzését 1874 és 1919 között, egy olyan időszakot, amelynek utolsó évtizedében a képzés az élvonalba tartozott. A dolgozat főleg primér kutatáson alapszik: az intézmény iratai a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárban, a szereplők hagyatékai az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban őrződtek meg. A dolgozat felsorolja az oktatókat, rekonstruálja a helyszínt és a felszerelést, beszámol a hallgatókról, a tantervről, az előadások és gyakorlatok jellegéről. Célok, források, köszönetnyilvánítás A Ferenc József Tudományegyetemen összegyűjtött, majd eltűnt, és a kétezres évek elején előkerült nagy mennyiségű és jelentős értékű dokumentumanyag hívta fel a figyelmünket arra, hogy érdemes foglalkozni intézményünk múltjának - eddig alig vizsgált - századfordulós fejezetével. A dolgozat célja tehát, hogy áttekintést nyújtson a kolozsvári magyar nyelvű földrajzoktatás első - és mindmáig leghosszabb ösz- szefüggő - korszakáról. Olyan időszak ez, amelynek utolsó másfél évtizedében a kolozsvári oktatás a magyar nyelvű geográfusképzések legjobbika volt. A kutatáshoz két szálon érdemes elindulni: egy intézményi és személyes megközelítése van a témának. Az intézmény, vagy a földrajzoktatás történetéről (pl. Gaal 2001, Cholnoky 1917, Tövissi 1991), illetve a szereplők életéről (pl. Géczy 1998) szóló, nyomtatásban megjelent munkák alapozásnak felelnek csak meg, azonban érdemes továbbhaladni, primér irodalmat felkutatni. A BBTE Földrajz Karán megőrzött, a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság által kezelt fénykép- és térképtárak vizsgálata (Bartos- Elekes 2010) után az intézményi szálat a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárban, a személyi szálat az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban próbáltam felgöngyölíteni. A még személyesebb szál az egykori oktatók, ill. a tanítványok leszármazottainak elérése volt. A Kolozsvári Egyetemi Könyvtárban átnéztem a Ferenc József Tudományegyetem minden félév elején kiadott almanachjait és tanrendjeit. Ezek többek között a következő információkat tartalmazzák az aktuális félévről: az intézmények vezetői (rektorok, dékánok), a tanárok adatai (nevük, rangjuk, lakhelyük stb.), az egyetemi intézetek adatai (személyzet, lakcímük), az egyetemi hallgatók adatai (névsor, beiratkozás időpontja, felekezeti bontású statisztika), a tantárgyak (órarend; ki, miről, mikor, melyik teremben tart előadást). Ugyanebben a gyűjteményben sikerült rábukkanni pár házidolgozatra is, vagy a tanárképesítés szabályrendeletére. Az érdi Magyar Földrajzi Múzeum őrzi többek között Cholnoky Jenő és pár kolozsvári tanítványa (Tulogdy János, Kerekes J. Zoltán) személyes hagyatékát. Cholnoky terepen írt jegyzőkönyvei, újságcikk-kivágásai, levelei; illetve Kerekes órai jegyzetei, leckekönyve, oklevele, gyakorlatokra készített beadandó feladatai adták meg a zamatát az évkönyvek száraz adatainak. A FJTE egykori hallgatóinak leszármazottai közül sikerült megkeresnem dédapám testvére, Elekes Viktor' unokáját, Madaras (szül. Horváth) Ildikóí, aki egyébként a Bolyai földrajz szakos hallgatója volt, édesapja (Horváth Zoltán) pedig a Ferdinánd egyetemen tanult földrajzot. A FJTE felszerelésének huszadik századi történetének rekonstruálása érdekében a Bolyai Tudományegyetem hallgatói, majd oktatói közül Nagy ARiszTiDet, Tövissi JózsEFet, Marosi MÁRiÁt kerestem meg. 34
