Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)

KÖZLEMÉNYEK - Jeszenszky Péter: Cholnoky Jenő térképezési munkája Kínában

val rajzolt és írt, a lényeges részeket pedig később tintával erősítette meg (Cholnoky 1899a, p. 6). Cholnoky teodolittal mérte meg útjának és az őt körülvevő objektumoknak az irányát. A teodolit tulajdonképpen egy rögzített távcső, amelyet vízszintes és függőleges tengelyeken lehet forgatni. A függőleges tengely mentén magassági szöget lehet leolvasni, a vízszintes tengely mentén pedig irányszöget. Neki kis, egyszerű teodolitja volt a földrajzi szélesség meghatározására, de mint írta, útja során elszakadt benne a szálkereszt. Ezeken kívül magával vitt egy vízsebességmérő propellerszárnyat a hozzá való 30 kg-os ólomlencsével és drótkötéllel. Volt egy másodperceket jól számláló stoppere és egy antik arany zsebórája is. Érdekességként említjük, hogy a magával vitt kétcsövű, „összecsukló” Lefaucheux-féle vadászpuskáját egyszer használta, amikor a maga és katonái élelmezéséről kellett gondoskodnia (Cholnoky 1914), de ettől eltekintve vadászni nem szeretett. Egy kis Browning-revolver állandóan magánál hordott, és apjától kapott forgótáras Artillerierevolver is volt a felszerelési tárgyai között, mely egyszer az életét mentette meg, akárcsak a nála lévő antik zsebóra. Geológus-kalapácsáról is megemlékezik.

Felhasznált és készített térképei

A következőkben felsoroljuk, milyen térképeket használt útja során, melyek segíthették a tájékozódásban és esetleg a saját térképei rajzolásában és bemutatjuk az általa később kínai témáról kiadott térképeket. A Sárga-folyó menti útjainál és mederváltozásainak kutatásához biztosan felhasználta azt a kínai mérnöki térképet, amelyet lerajzolt és lefordíttatott magának és amelyet 1/3-ára lekicsinyítve mellékletként publikált a Hoang-ho törmelékkúpja című cikkében (Cholnoky 1941). Tanárának, Lóczy LAjosnak írt leveleiből kiderül, hogy használta a Lóczy által - Széchenyi BÉLÁval való utazása során - készített térképeit. Ezeket nevezi az általa bejárt vidékek legjobb ábrázolásának. Ezen kívül megemlíti Ferdinand von Richthofen könyvét Kínáról, amely egy ötkötetes mű, atlasszal4. Hivatkozik annak 20. oldalán található Honan című térképére, a Jangce csatornánál jártában. Tengeri térképeket, valamint Mandzsúriában H. E. M. James5 térképét6 használta. Jól orientáltnak tartja utóbbit, de több helyen javítani kényszerül azokat. Hagyatékából egy orosz térkép is előkerült Vlagyivosztok környékéről, ezt is felhasználhatta, és úgy tűnik, mintha útvonalát jelölte volna rajta. Mandzsúriában orosz császári térképeket helyesbített, mivel azokon 80 km-rel arrébb tüntették fel O-mo-szo városát a valóságoshoz képest. Egy Sanghajban ténykedő Villard nevű rajzolót7 sokat szidott, és Möllendorff térképeit jobban becsülte arról

a vidékről. Naplójából az is kiderül, hogy magával vitt 6 db Kína hidrográfiai térképet, valamint a Wutsang nevű atlasz több lapját. Utazásaim, élményeim című könyvében megemlíti, hogy Csau nevű kísérője fejből lerajzolta neki Kin-csou-fu térképét és a mögötte lévő hegyeket is (Cholnoky 1942, p. 209).

Kínáról készült térképei között említhetjük „Mandsu- ország" déli részének és környékének vázlatos térképét, amely a térség hegyláncait mutatja be, Cholnoky saját felfedezései alapján. Ezt a Földtani Közlönyben publikálta 1899-ben Dél-Mandsuország orotektonikai viszonyainak rövid összefoglalása című cikkében (Cholnoky 1899c). A Vízügyi Közlemények 1905. évi XXI. füzetének mellékletében jelent meg A kínai nagy alföld szerkezetének térképe 1:3 333 333 méretarányban (Cholnoky 1905). Ezt a térképet később más írásához is mellékelte. A jang-cze-kiang alsó szakaszának és deltájának térképe 1899-ben jelent meg, méretaránya: 1:1 300 000. Saját háromszögeléses mérései alapján készítette és a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1899. V. füzetében jelent meg Közlekedés a khinai alföldön című cikkéhez mellékelve. „ Ezt a térképet a legújabb, teljesen megbízható adatok és saját utazásaim alapján állítottam össze. Ez az első térkép, amely a Tai-hu tótól nyugatra fekvő területről, különösen pedig Ning- kuo-fu vidékéről körülményes felvilágosítással és helyes tájékozással szolgál." - írja a Jangce-delta térképéről A sárkányok országából c. könyvében (Cholnoky 1900, p. 24). A delta előtti mélységvonalakat („mélységbeli rétegvonalakat'’) az admiralitás térképei alapján jelölte be, ezek alapján mondja, hogy valaha a folyamnak a mai torkolattól északra is volt egy ága, amelyről a kínai legendák szólnak (Su-king könyv). Tengeri gőzösökkel azonban csak a legdélebbi ág volt járható Cholnoky korában. A Tai-hu tó is - véleménye szerint - a Jangce-delta előrenyomulásával keletkezett. Foglalkozott tudománytörténettel és annak ábrázolásával, térképre vitte a Keleten kutató magyarok útvonalait is. Népszerű útikönyve, A sárkányok országából (1900) mellett megjelentetni tervezett Kína címmel is egy könyvet, amelyhez mellékelte volna pontos útfelvételét feles, azaz 1:200 000 méretarányban. Azonban ez a könyve, halála miatt, már nem készült el, a mű kéziratban maradt.

A terület térképezésével kapcsolatos fejleményeket a későbbiekben is figyelemmel kísérte, mert A harmadik kiang című munkájában megemlíti, hogy Alb. Hermann Jangce torkolatvidékét ábrázoló térképeit a német tudós budapesti előadása után korrigálásra javasolta, (Cholnoky 1937) mert Hermann notóriusan bejelölte rajta a Tai-hu tavon átfolyó fattyúágat, mint a Jangce harmadik folyóágát.

30