Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Groos Boróka - Miklós Réka: Két év Kelet-Ázsiában. Cholnoky Jenő tanulmányútjának rekonstrukciója
KÉT ÉV KELET-ÁZSIÁBAN CHOLNOKY JENŐ TANULMÁNYÚTJÁNAK REKONSTRUKCIÓJA Groos Boróka Babe§-Bolyai Tudományegyetem, turizmus és területi fejlődés M.Sc., II. év e-mail I groosboroka@yahoo.com Miklós Réka Babe$-Bolyai Tudományegyetem, turizmusföldrajz B.Sc., III. év e-mail I miklosrek@yahoo.com Egy földrajztudós száz évvel ezelőtt útnak indult Kelet-Ázsia irányába, többek között azzal a szándékkal, hogy a Jangce folyót tanulmányozza. A két évig tartó utazását rendkívül precízen, aprólékosan dokumentálta: lejegyzés, ábrázolás, térképrajzolás, fényképezés, sőt kőzetminták gyűjtése által is. Hazatérte után rendszerezte a hazahozott anyagot, másolatokat készített és gyűjteményét a biztos megőrzés érdekében több intézményben helyezte el. Az idő múlásával vándoroltak, rongálódtak, gazdát cseréltek, eltűntek némelyek a dokumentumok közül. Vajon rekonstruálható-e a dokumentáció száz év elteltével? Erre próbáltunk választ találni. Témánk tehát Cholnoky Jenő 1896-1898-35 kelet-ázsiai utazása. Ennek az útnak a dokumentációját vizsgáltuk, kitérve a térképekre, fényképekre egyaránt. Az összesített dokumentumok tükrében is megfogalmazható az egyes helyszíneken hátramaradt hagyaték nagysága. Végül keressük annak a lehetőségét, hogy miképpen hasznosíthatók az általunk megszerzett információk a jövőben a szélesebb közönség számára. Bevezető A kolozsvári Cholnoky Jenő Szakkollégium keretei közt kezdtünk el foglalkozni a szakkollégium névadója által összegyűjtött és rendszerezett dokumentumok közül azokkal, amelyek Kolozsváron maradtak ránk. Célunk a fényképek, térképek eredetének felderítése, egyediségük meghatározása, valamint a gyűjtemény teljességének vizsgálata volt. Feltételeztük, hogy a hagyaték jelenlegi felépítését nagymértékben meghatározták a földrajztudós utazásai, az anyagok jelentős részét utazásairól hozhatta haza, illetve a fényképek útjainak illusztrációi. A felhalmozott dokumentumok nagy mennyisége miatt a vizsgálatot egyelőre leszűkítettük egyetlen utazásra, kelet-ázsiai útjára. A kutatás első fázisában a kolozsvári gyűjteményt vizsgáltuk (Groos-Miklós 2009). A kutatás második lépése a Magyarországon, Érden és Budapesten fellelhető dokumentumok vizsgálata volt, ezért 2009 októberében egyhónapos tanulmányúton vettünk részt (Groos-Miklós 2010). Jelen tanulmány a kétlépcsős kutatásunk összefoglalása. Kutatásunk így CholnokyJenő kelet-ázsiai utazását célozza meg. Ennek az útnak a dokumentációját vizsgáltuk, azon belül a térképeket és fényképeket. Arra kerestünk választ, hogy melyek azok, amelyek kapcsolódhattak ehhez az úthoz, ezek közül melyek maradtak meg napjainkig, és amelyek megmaradtak, hol találhatóak meg jelenleg. A teljes kép ábrázolásának tükrében megfogalmazható a különböző helyszíneken hátramaradt hagyaték jelentősége. Ezt követően arra is kitérünk, hogy miképpen lehetne felhasználhatóvá tenni a jövőben az általunk felderített információkat, a teljes utazás tanulságait, a szélesebb közönség számára. Kutatásunk helyszínei Kutatásunk erdélyi helyszíne a kolozsvári Cholnoky Jenő Fénykép- és Térképtár volt. A két gyűjtemény a névadó által az egykori Ferenc József Tudomány- egyetemen összegyűjtött dokumentumok maradványa (www.cholnoky.ro, Hagyaték címszó; Bartos- Elekes 2008; Imecs 2004). Kutatásunk többi helyszíne Magyarországon található. Az egyik az érdi Magyar Földrajzi Múzeum, ahol a Cholnoky jENŐ-hagyatékában meglehetősen gazdag dokumentációt találtunk az ázsiai úttal kapcsolatosan. Itt őrzik többek között a kínai út kartonra kasírozott képeit, a tudós naplóját, amelybe naponta lejegyezte az eseményeket, megfigyeléseit az egész út ideje alatt. Emellett kis vázlatfüzeteket használt, amelyekbe térképvázlatait, ábráit, jegyzeteit készítette. Kis méretüknek köszönhetően praktikus segédeszközként szolgáltak, ha utazás közben, 18
