Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Dr. Lóki József: Emlékezés Kádár László geográfus professzorra
EMLÉKEZÉS KÁDÁR LÁSZLÓ GEOGRÁFUS PROFESSZORRA Kádár László egyetemi tanár, a földrajztudományok doktora, nemzetközi hírű földrajztudós, a Magyar Földrajzi Társaság többszörös elnöke 1908. január 22-én Ósóvén (Stare Sove) született. Háromszéki eredetű székely családból származott, apja tanító volt. Gimnáziumi tanulmányait Karánsebesen kezdte, majd az első világháborút követően Kisújszálláson folytatta, és Budapesten fejezte be. A Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajzföldrajz szakán az Eötvös Kollégium tagjaként neves geográfus professzorai (Cholnoky Jenő, Teleki Pál, Fodor Ferenc) nagy hatással voltak rá. Tanári oklevelét 1932-ben szerezte, de már azt megelőzően 1930-ban doktorált. Az egyetem befejezése után 11 évig a Közgazdaságtudományi Egyetemen először Teleki Pál tanársegédeként, később habilitált magántanárként működött. Közben (1938-1942) a Táj- és Népkutató Intézetben is dolgozott, és a Győrffy István Kollégium tanárelnöki tisztét is betöltötte. Részt vett az Almásy László által szervezett Szaha- ra-expedíció munkájában. A Délvidék visszacsatolása után Újvidékre került, mint az újonnan alakult Keleti Kereskedelmi Főiskola rendes tanára és a Körösi Csorna Sándor Kollégium igazgatója. 1945-ben elnyerte a debreceni Tisza István Egyetem Bölcsészettudományi Karának Földrajzi Tanszékére meghirdetett tanszékvezetői professzori állást, ahol a legfontosabb feladata az oktatás megszervezése volt. A fiatal Kádár professzor jelentős oktatási-kutatási és szervezési tapasztalatokkal rendelkezett. Az iskolateremtő, nemzetközileg is elismert kutató már i948/i949-ben a Bölcsészettudományi Kar prodékánja, majd a megalakult Természettudományi Kar dékánja (1952-1954) és i954/i955-ben az egyetem rektora volt. A Földrajzi Intézetben jól átgondolt, logikusan felépített tanrendet, műszeres és laboratóriumi gyakorlatokat vezetett be, megszervezte a terepgyakorlatok rendszerét. Mindig nagyon fontosnak tartotta a tankönyvek, egyetemi jegyzetek írását. Már a háború előtt is írt három középiskolai tankönyvet és két egyetemi jegyzetet, de Debrecenbe érkezve, érezve ezeket a hiányosságokat az első évtizedben közel húsz egyetemi jegyzet és tankönyv került ki a kezéből, melyek a földrajz szinte minden fontosabb területét érintették. Rendkívül komolyan vette a hallgatóság eredményes képzését középpontba állító egyetemi oktatói munkáját. Kezdetben csillagászati földrajzot, természetföldrajzot, életföldrajzot, ember- és gazdaságföldrajzot is oktatott, majd fiatal munkatársaival - Balogh Béla ANDRÁssal, Borsy ZoLTÁNnal, Papp Antaléi, Pinczés ZoLTÁNnal - egyre magasabb szintre emelte a debreceni geográfusképzést. Professzor úr az előadásain halkan beszélt, a teremben csend volt, mindenki figyelte szavait, mert sokszor a logikusan egymásra épülő mondatokból ott születtek azok az elméletek, amelyek szakcikkekben, jegyzetekben később megjelentek. A legfrissebb eredmények ismeretében és saját kutatásai, kísérletei alapján előadásain, szemináriumi foglalkozásain mindig újat adott. Széles látókörű, rendkívül energikus, határozott volt és kiemelkedő vitakészséggel rendelkezett. Kádár professzor mindig fogékony volt az újra és naponta voltak új ötletei. Sok időt szánt a tudományos kísérletekre. Neki köszönhető a Fizikai Földrajzi Laboratórium megalapítása is. A folyóvizes terepasztal megépítésével az egyetemi földrajzi oktatásban elsőként alkalmazta a didaktikai szempontból is nagyon fontos modellkísérleteket. A hatvanas évek első felében a földgömbkísérletek kapcsán a fizikai, majd az eolikus és fluviális rendszerek kidolgozásánál a matematikai ismeretek fontosságát emelte ki. Az eolikus, fluviális geomorfológiai kutatásai mellett meg kell említeni a löszképződéssel, paleoklimatológiával, földtágulással, hegységképződéssel, a biogeográfiával, az Alföld fejlődéstörténetével és Körösi Csoma Sándor pályafutásával, illetve annak földrajzi kapcsolataival foglalkozó tanulmányait. Kádár professzor nemcsak a debreceni Földrajz Tanszék életét és az egyetemi földrajz szakos tanárok képzését szervezte át, hanem szívén viselte a középiskolai földrajz oktatását és geográfia népszerűsítését is. E tevékenysége a Magyar Földrajzi Társasághoz kapcsolódik, amelynek négy ízben is elnökévé választották. 1954-ben megalapította a MFT Tiszántúli Osztályát, amelynek hosszú ideig elnöke volt. Kutatási eredményeit, a földrajz érdekében tett erőfeszítéseit számos jelentős hazai kitüntetése fémjelzi. Sajnos az MTA-nak nem volt tagja. A Lengyel Földrajzi Társaság valamint az NDK Földrajzi Társasága is tiszteleti tagjává választotta. Emlékezve a Debreceni Egyetem egykori kiváló geográfus professzorára, az egyetem rektorára, a Természettudományi Kar dékánjára, a Bölcsészettudományi 110
