Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Lóczy Dénes: Cholnoky folyóvízi geomorfológiája - mai értékelésben
CHOLNOKY FOLYÓVÍZI GEOMORFOLÓGIÁJA - MAI ÉRTÉKELÉSBEN Dr. habil. Lóczy Dénes tanszékvezető egyetemi docens PTE TTK Környezetföldrajzi és Tájvédelmi Tanszék 7624 Pécs Ifjúság útja 6. tel I 06 (72) 503-600 I 4482 e-mail I loczyd@gamma.ttk.pte.hu Cholnoky Jenő a magyar természetföldrajz kiemelkedő alakja, tevékenységével jelentősen hozzájárult a folyóvíz felszínalakító munkájának kutatásához. A tanulmány szerzője összehasonlítja a jeles geográfus munkásságát az aktuális magyar és nemzetközi irodalommal, kitérve arra, hogy leginkább melyek befolyásolták a magyarországi folyóvízi geomorfológiai kutatás fejlődését. Ezen túl a tanulmány foglalkozik a folyóvízi folyamatok és formák magyar elnevezéseivel, Cholnokynak a folyók szakaszjellegére (medermintázatok) és a teraszképződésre vonatkozó elméleteivel. Habár W. M. Davis geomorfológiai nézeteinek követője volt, helyszíni megfigyelései alapján számos sajátos elképzelést alakított ki a folyók felszínalakításával kapcsolatban. Bevezetés Cholnoky Jenő öröksége kiemelkedő jelentőségű a magyar geomorfológiában. Sokoldalú munkássága, világosan megírt tankönyvei, kristálytiszta gondolatmenetet követő, példákkal gondosan illusztrált tanulmányai és irodalmi értékű, érzékletes stílusú ismeretterjesztő művei a tudományág halhatatlan alakjává emelik. Jelentőségének megfelelően műveit talán egyszer újra megjelentetik. Egy kritikai kiadásban meg lehetne vizsgálni, hogyan jelennek meg nézetei a legfrissebb szakirodalomban, akár a hazai, akár a nemzetközi tankönyveket, kézikönyveket tekintjük. Miután Cholnoky geomorfológiai munkásságának csúcspontja, a 20-as, 30-as évek óta a tudományág teljesen átalakult, attól sem szabad visszariadni, hogy az előremutató gondolatokkal, megérzésekkel együtt rámutassunk arra is, mennyire más értelmezések, megközelítések bukkantak fel és váltak általánosan elfogadottá az utóbbi évtizedekben. Az ilyen bírálat cseppet sem csökkenti Cholnoky érdemeit, hiszen minden megállapítását az adott kor ismereteinek színvonalához kell mérni. (Tulajdonképpen szomorú lenne a helyzet, ha művei továbbra is a tudomány mai állását képviselnék, mert az azt jelentené, hogy tudományágunk 80-90 év alatt semmit sem fejlődött!) Cél Ez a rövid tanulmány Cholnoky sokszínű életművének csupán egyetlen fontos részterületével, a folyóvízi geomorfológiai elképzeléseivel foglalkozik. A vizsgálat három szempontja:- a geomorfológiai szakkifejezések értelmezése;- a folyóvíz munkájáról és a folyóteraszok képződéséről alkotott elméleteinek továbbélése;- a témával kapcsolatos előremutató vagy vitatható felvetések. Ezen szempontok alapján lehet szembeállítani Cholnoky megállapításait a mai magyar és nemzetközi szakirodalomban olvasható nézetekkel. Hasonló elemzésekből állhatna össze legfontosabb műveinek kritikai kiadása. Módszer Cholnoky több művében összefoglalta a folyóvízi erózióra vonatkozó nézeteit. A fenti szempontok alapján, a folyóvízi geomorfológiai témák szerint kigyűjthetők legfontosabb megállapításai és táblázatos formában összevethetők a nemzetközi szak- irodalmi forrásokkal (Lóczy 2005 feldolgozásában), illetve egy friss geomorfológiai tankönyv (Szabó- Lóki 2006) vonatkozó részeivel. A verbális összevetés tükrözi, melyek CHOLNOKYnak azok a meglátásai, amelyek a nemzetközi kutatásokba is beépültek, illetve hogyan élnek tovább nézetei a magyar szak- irodalomban. Ez a tanulmány a táblázatba rendezett párhuzamos megállapítások közül a legérdekesebbeket emeli ki, folytonos szövegbe rendezve. Ez a módszer természetesen inkább csak rövid, 10
