Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Balla Dorottya: Száz éve hunyt el Kogutowicz Manó

SZÁZ ÉVE HUNYT EL KOGUTOWICZ MANÓ Egy tizenéves fiatalnak furcsa, különleges ez a név, ami nem is csoda, hiszen a lengyel kogut (kakas) szóból származik.' A család Lengyelor­szág déli részéből, a galíciai Wojnicz városából származik. Térképészünk apja, Mathias 1817-ben született. Húsz évesen sorozták be az osztrák hadseregbe, ahol tizenkét évet szolgált. Az oszt­rák állam jutalmul szerény állást adott a rokkant őrmesternek a morvaországi Seelowitz városában (ma Éidlochovice, Csehország). 1850-ben kötött házasságot Kubesch MÁRiÁval. Emanuel Thomas Kogutowicz 1851. december 21-én született. Apja példáját követve ő is katonának állt. A bécsi Katonai Műszaki Főiskola elvégzése után hadnaggyá avat­ták. Katonai minősítés szerint kiváló tornász, vívó és úszó, nagyon jó rajzoló. Katonai szolgálata után Bécsben tűnt fel. Valószínűleg a Práterben, a bé­csiek kedvelt szórakozóhelyén ismerkedett meg Kapeller RózÁval, egy gazdag zongorakészítő mester lányával. A fiatalok egybekeléséhez az apa nem járult hozzá, ezért titokban Sopronba utaz­tak.2 Itt élt a család régi ismerőse, Montag Jakab ügyvéd, aki Rózát örökbe fogadta, Emanuelt pedig beajánlotta a Láhne-féle magániskolába bennlakó tanárnak. Ebben az időben (1880 körül) a legtöbb magyar iskolában német nyelvű térképeket használtak, azonban erősödött a követelés, hogy magyar nyelvű mappák készüljenek. Erre a munkára Kogutowicz megfelelő szakember volt, mert kitűnően rajzolt és képzőművész tehetséggel rendelkezett. (1881-től Manónak hívják, ez a név az Emanuel magyarosított formája.) Kezdetben a megyetérképek készültek el, mert a szűkebb haza megismerése a legfontosabb. Először Vas megye, majd Sopron megye falitérképét rajzolta meg. A rajzok elnyerték a tanügyi vezetők tet­szését, ezért rábízták a többi megyetérkép elké­szítését is. Budapestre költözött, ahol a Posner- intézetben a térképészet vezetőjévé nevezték ki. Sorra készültek a megyei falitérképek, majd ezek kisebbítésével a kézitérképek. Kapeller RózÁval 1884-ben kötött házasságából három fiúgyermek született: Károly, Imre, és Lajos, akik a pesti piarista gimnáziumban tanultak. 1890-ben fordulat következett be életében, Hölzel és Társa Magyar Földrajzi Intézet néven térképészeti vállalatot alapított. A cégalapítást a minisztérium kölcsönnel segítette. Ennek fejé­ben vállalta iskoláinkjó minőségű, magyar nyelvű térképekkel való ellátását. i894-re kitűnően meg­tanult magyarul. A térképkészítés folyamatáról azon nyolcvan levélből értesülünk, amelyet 1890- 1908 között Márki Sándor egyetemi tanárnak írt Kolozsvárra.3 Kogutowicz a legkiválóbb tudó­sokat vonta be a munkába. Márki mellett Lőczy Lajos és Cholnoky Jenő a legfőbb segítői.4 Sor­ra készülnek a történelmi és földrajzi térképek. A vonatkozó terület vaktérképét (víz- és fokhálózat) Kogutowicz elküldte a témával foglalkozó tudós­nak, aki berajzolta, beírta rá a tematikus tartal­mat. Ennek alapján készült el a rajz, majd a próba­nyomat, melynek ellenőrzése, javítása után került sor a nyomtatásra. A mappák szépségükkel és tö­kéletességükkel annyira elnyerték a nagyközön­ség tetszését, hogy ettől kezdve a Kogutowicz márkanév lett. 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulója al­kalmából rendezett kiállításon Kogutowicz ösz- szes térképét bemutatta: földgömbök, földrajzi és történelmi fali- és kézitérkép-sorozat, Kis At­lasz, Elemi Iskolai Atlasz, Földrajzi Iskolai Atlasz a Polgári Iskolák és Középiskolák számára, vala­mint Történelmi Atlasz. „A szabatos térképekért" Millenniumi Nagy Éremmel tüntették ki. Sikert sikerre halmozott. 1900-ban, a Párizsi Világkiál­lításon aranyéremmel jutalmazták. A legnagyobb elismerést 1902-ben kapta a Teljes Földrajzi Atlasz kiadásáért, amely a legszebb külföldi atlaszokkal is felvette a versenyt. A túlhajtott munka felőrölte a nagy kartográfus egészségét. 1902-től kezdve gyakran betegeske­dett. 1908. december 22-én, egy veseműtét után halt meg. Thirring Gusztáv így emlékezett meg róla: „Rajongott mindenért, ami szép és nemes, lel­kesedett új hazájáért, melyet hűségesen szolgált.” Munkáját elsőszülött fia, Kogutowicz Károly folytatta. 2008-ban, Kogutowicz Manó halálának száza­dik évfordulóján Kisari Bállá György javasla­tára a magyar kartográfusok gyűjtést indítottak egy emléktábla elkészítésére. A táblát 2008. no­vember 3-án avatták fel Budapest belvárosában, a Széchenyi rakpart 8-as számú házon (egykor Rudolf rakpart), ahol Kogutowicz vállalata műkö­dött. A Belváros-Lipótváros Önkormányzatának jelentős támogatásával készült táblán az alábbi szöveg olvasható: 89

Next

/
Thumbnails
Contents