Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
MÚZEUMI HÍRADÓ - Hazslinszky Tamás: Kessler Hubert emlékház avatása
A KESSLER HUBERT EMLÉKHÁZ AVATÁSA Dr. Kessler Hubert 1907. november 3-án született Nagyszebenben. Egyetemi tanulmányait a József Műegyetemen kezdte, ahol 1932-ben általános mérnöki oklevelet szerzett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen földrajz, földtan, őslénytan tárgyakból 1936-ban fejezte be tanulmányait. Doktori disszertációját „Az aggteleki barlangrendszer hidrogrdfidja"címmel 1938-ban védte meg. A barlangok iránti érdeklődését a kalandvágy keltette fel, de barlangjárásai és feltárási eredményei után figyelme mindinkább a barlangok hasznosítása és a tudományos kutatás felé fordult. Nevéhez fűződik - többek között - az Alsó-hegy akkor legmélyebb zsombolyainak, a Vecsem-bükki- és az Almási-zsombolynak első bejárása (1927), a fővárosi Szemlő-hegyi- (1930) és Ferenc-hegyi- barlang (1933) felfedezése, a Baradla-Domica- barlangrendszer összefüggésének bizonyítása (1932), a Bihar-hegységben nyíló révi Zichy-, valamint a Csarnőházi-barlang jelentős szakaszainak felderítése (1942) és a Kossuth-barlang feltárása (1956). Tudományos tevékenysége elsősorban a karszthidrológia és a barlangterápia területét öleli fel, mely szakterületeken nemzetközi elismerést vívott ki magának. A Baradla-barlang kezelési jogát 1935-ben - hosszú tárgyalásokat követően - a Magyar Turista Szövetség kapta meg. A Szövetség az akkor már országos hírű barlangkutatót bízta meg a barlang igazgatói teendőinek ellátásával, aki hatalmas lendülettel látott feladatának ellátásához, s közel másfél évtizedes tevékenysége során jelentős sikereket ért el a Baradla infrastruktúrájának és a terület idegen- forgalmának fejlesztése terén. A barlangban a közlekedő utak rendbehozatala, kényelmesebbé tétele, néhány helyen azok bővítése volt az első tevékenysége. Mindezen munkák mellett a legjelentősebb a villanyvilágítás bevezetése volt. A megújult Baradlát ünnepélyes keretek között - Horthy Miklós kormányzó látogatására időzítve - 1936. májusában nyitották meg. Ez az esemény tovább segítette a fejlesztéseket, hiszen a kormányzót több miniszter is elkísérte, akik a látottaktól elragadtatva, ígéretet tettek saját területükön a fejlesztések anyagi fedezetének biztosítására. A barlangban az aggteleki szakaszon Csóna- kázó-tó létesült, a felszínen megépült Aggteleken a Barlang-szálló (1938) és a jelenlegi Tourinform épülete, Jósvafőn a Jósva-forrás által táplált patak elgátolásával létrehozott tó, és annak vizével működtetett vízerőmű (1940) - ami a barlang világítása mellett a falunak is szolgáltatott áramot - és a Tengerszem-szálló (1944). A gyermektelenül elhunyt Kessler Hubert értékes hagyatéka a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat közreműködésével, a Természetvédelmi Hivatal anyagi támogatásával özvegyének halála után a természetvédelem birtokába került. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 1999-ben - amikor Dr. Kessler HuBERTet Jósvafő posztumusz díszpolgárává választották - határozta el, hogy a hagyaték elhelyezésére emlékházat hoznak létre. Erre a célra Kessler Hubert 1935-ben, igazgatóvá történt kinevezését követően megjelent könyvének honoráriumából saját céljára épített és 1936- ban bővített házat - melyben feleségével együtt 1944-ig élt - választották, mely háború után változó céllal, hol lakásként, irodaként, öltözőként, hol raktárként funkcionált. A megvalósításra azonban - az anyagi fedezet megszerzésének nehézségei miatt - csak 2008-ban kerülhetett sor. A ház állapota - kora több mint 70 év, többszöri átalakítás, toldozás-foldozás - miatt a legcélszerűbb megoldás a ház lebontása és, legalábbis külsőleg, eredeti formájában való felépítése volt. A házon belül azonban már nem az eredeti, többször átalakított helyiségbeosztást, hanem a kiállításnak megfelelő tereket alakítottak ki. Az emlékházat 2008. július 25-én ünnepélyes keretek között avatták és nyitották meg. Salamon Gábor, a nemzeti park igazgatójának bevezető szavai után Rakonczay Zoltán nyugalmazott miniszter- helyettes emlékezett vissza Kessler Hubert tevékenységére. Ezt követően került sor az emlékház bemutatására. A szépen kialakított bejárat mellett Kessler Hubert bronz portréja látható, mely Domokos Béla szobrászművész alkotása. A földszinti térben elsősorban a Baradla-barlang és környékének kialakulásával, képződményeivel, kutatásával, állatvilágával, régészeti leleteivel, idegenforgalmával kapcsolatos dokumentumok, fényképek, művészi alkotások láthatók. Az emeleten Kessler Hubert élete elevenedik meg számtalan fénykép, saját könyv és cikk, terv, bútor, szobor, festmény segítségével. Egy régi osztrák bar86
