Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Becsei József: Mozaikok az Alföld-kutatás múltjából
Hajdúböszörmény város a Nyírség szélén a Debrecenből a Hegyalja felé vezető útvonalban fekszik s egyike azon hat. egykor kiváltságos városnak, melyet közönségesen „hajdúvá rosok‘‘-nak szoktunk nevezni. Ezek a városok — a már említett Böszörményen kívül: Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs ; és Szoboszló, ma mindnyájan Hajdú megyéhez tartoznak. A megye területén levő „Hajdú“ jelzővel biró több község csak az újabb időben kapta ezt a megkülönböztető nevet, de történelmi jogcíme nincs hozzá. A hat város közül Böszörmény, Hadház, Dorog, Nánás egymás mellett fekszik. Távolabb van tőlük a Nyírségen fekvő Vámospércs, Debrecentől keletre. Ez az öt helység a gyalogos hajdúság fészke volt. Nem érintkezik velük Szoboszló sem, az egykori lovas hajdúság városa. Hajdúváros jellegét legjobban elveszítette Vámospércs. mely ma már miben sem különbözik a többi szomszédos nyírségi falutól, a többi 5 város azonban sajátos hajdútelep jellegét ma is megőrizte. A hajdűvárosok határának nagyságát, népességének számát, nemzetiségi, vallási viszonyait az alábbi táblázat mutatja (1910): _________________________________ Hajdúböszörmény települése. Elizák hold ír nyelvű kain. szima Hjjdúbíirtfminj r. 1. v. 56.778 28.159’ 28.136 23.5431 2.119 1.361 915 5.768j 41.506' 16.0916.07£ 14.161 j 1051 1.226 554 46.287 16.781 16.712 14.402) 1871 1.116 999 24.178 9.821 9.805 8.88OI 235 243 449 j Hiidúíoroí............... 17.959 10.445 10.445 stíl 9.050 428 447 1 Vámoipfrcs............... 10.113 3.869 3.867 3.515 H 54 «) Az czyíb anyanyelvűek németül l-es/élö zsidók. E városok közül a legnagyobba!, Hajdúböszörménnyel akarunk ez alkalommal foglalkozni.1) ■) Hajdúszoboszló településéről az Ethnographia-Értesítő c. folyóirat 192«. évi 3-Mc füzetében Irtunk: ..Az alföldi kertes városok" elmen. Föld is Ember. VI. évi 12 fogalmán általában a tanyai települési formát értették. Ez természetesen korábban sem volt indokolt, amint arra Erdei Ferenc rámutatott (Erdei F. - Csete L. - Márton J. 1959), de különösen nem indokolt ma sem, amikor a városok növekedése következtében olyan ipartelepek, üdülési, kulturális és sportcentrumok stb. épültek a belterületeken kívül, amelyek területi terjeszkedését nem követte a közigazgatási elhatárolás. Számos városunkban ezek - bár a zárt település részei - mégis a külterületen helyezkednek el. Továbbá, mert az alföld sajátos szuburbanizációjának eredményeként a belső tanyazóna a szuburbanizáció terévé vált. A mai kort megelőzően sem lehetett azonosítani a külterületi településeket csak a tanyákkal, még ha azok lakói számbelileg meghatározó jelentőséggel is bírtak, hiszen a belterületen kívül helyezkedtek el a kertek és a majorok is. Mára a külterületi települések formáikban és funkcióikban is sokszínűvé váltak, s közöttük a tanya csak egy formát képvisel. Arányát viszont megközelítő pontossággal is nehéz megmondani. Következésképpen, amikor a külterületi településekről esik szó, akkor a fogalom olyan, az igazgatás által annak minősített településrészeket fed le, amelyek külterületen helyezkednek el és különböző települési formákat, továbbá különböző funkciókat ellátó épületeket vagy épületegyütteseket foglalnak magukba. A szakirodalomban azonban a külterületi települési formák közül csaknem kizárólag a tanya kapott (és kap ma is) megkülönböztetett helyet. Ennek egyik oka, hogy a XX. század folyamán a tanyai élettel, a tanyarendszer fejlődésével, a tanyák mibenlétével stb. kapcsolatosan újabb és újabb tudományos és településfejlesztési kérdések merültek fel és kerülnek a figyelem középpontjába. A tanyák és a tanyarendszer átalakulása, valamint az újabb kutatási eredmények következtében ma is vitatott kérdések:- a tanyák létrejötte, történelmi eredete;- a tanya elnevezés és ennek tartalmi problémája. A tanyarendszer kialakulásáról szóló általános elméletek A tanyák kialakulásáról szóló véleményeket mindenekelőtt két csoportba sorolhatjuk. A kutatók egy része a kialakulás összegző, általános elméletét fogalmazta meg, míg mások az egyes települések, vagy tájak tanyarendszerének kialakulását tárták fel. Én az előbbieket kívánom összefoglalni. Ebben a tekintetben három markánsan különböző nézetet kell megemlíteni. Az első Györffy István (Györffy I. 1910, 1937) nevéhez fűződik, amelyet 39
