Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Becsei József: Mozaikok az Alföld-kutatás múltjából
Mozaikok az alföld-kutatás MÚLTJÁBÓL DR. BECSEI JÓZSEF Professor emeritus, a földrajztudomány (MTA) doktora Szegedi Tudományegyetem TTK Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszék 6722 Szeged, Egyetem u. 2. tel. I 06 (62) 544178 e-mail | becsei@geo.u-szeged.hu Az Alföld-kutatás múltjának feltárása igazi kihívás, elég csak arra gondolnunk, hogy az azt összefoglaló bibliográfiákban a könyvek, tanulmányok száma ezer feletti. Az Alföld-probléma részkérdései is számos kutatót foglalkoztatnak. A tanulmány éppen ezért, ezen téma egyes vonásait mutatja be. Foglalkozik a tanyák kialakulásának nézeteivel, mely közül az általános, összegző elméleteket részletezi. Ismerteti Györffy István, Szabó István és Márkus István markánsan különböző nézeteit. Foglalkozik a tanyák kialakulásának folyamatával, melyben alapvetően két nagy korszakot különböztet meg. Az első a mezei kertek megjelenésétől a XVIII. század közepéig tartó kialakulási folyamatot foglalja magába, s három szakaszra osztható, míg a második korszak ez időtől napjainkig tart, ezt nevezhetjük a tanyarendszer időszakának, s négy szakaszra tagolható. A tanulmány a tanya-fogalom tartalmát is elemzi számos kutató munkáján keresztül, melyek általános tartalmi vonásait is összegzi. Nagy fába vágja a fejszéjét az, aki az Alföld-kutatás anyagát kívánja összefoglalni. Annak a hatalmas anyagnak a nagyságát, amit az elmúlt évtizedek (századok) alatt a teremtő agy létrehozott jól illusztrálja egy bibliográfia, melynek címe: Ezer írás az Alföldről; másik összegző bibliográfia 1999 művet sorol fel, a Tanyák - Bugac Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ ajánló bibliográfiája (összeállította: Kripner Veronika) pedig 22 oldalon sorolja fel a vonatkozó irodalmat. Gesztelyi Nagy Lászlónak, az Alföld nagy ismerőjének és képviselőjének 37 önálló művén kívül 120 nagyobb tanulmánya és 2000, többnyire szakcikke jelent meg, amelyek közül számtalan az Alfölddel és azon belül is a gazdálkodással, illetve a tanyakérdéssel foglalkozik. Amennyiben mégis valamiféle rendet szeretnénk teremteni, úgy az alábbi rendszert vázolhatjuk fel: 1. ) tematikus válogatás, 2. ) felsorolni azokat az intézményeket, amelyek az Alföld-kutatásával foglalkoznak (foglalkoztak), 3. ) számba venni azokat az egyéneket, akik hozzájárultak hazánk e tájának a megismeréséhez, illetve megismertetéséhez, 4. ) számba venni azokat a műveket (könyvek, folyóiratok, stb.), amelyek az Alfölddel foglalkoznak, 5. ) valamiféle korszakolást, időbeosztást elvégezni, s a műveket e szerint csoportosítani, 6. ) végül a különböző szempontok kombinálásával összegezni a műveket, 7. ) természetesen lehetséges egy-egy témához kapcsolódó korábban elvégzett kutatások kritikai elemzését is elvégezni. Amennyiben a tanyaproblémával foglalkozókat, vagy a műveket kívánjuk számba venni, akkor egy olyan témára bukkanunk, amely az Alföld-probléma központi kérdéséhez tartozik, ezért a kutatók, különböző szakemberek, valamint a politikusok és a művek száma is óriási. Példaként kiemelem Pölöskei Ferenc-Szabad György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja című tanulmánykötetet, ahol mintegy 600 magyar művet sorol fel az irodalomjegyzék, vagy az általam elkészíttetett Tanyabibliográfia is 342 művet tartalmaz. Kiemelhető az MTA FKI fináléjaként (Becsei József és Enyedi György akadémikus által alapított) Tóth József professzor vezetésével a békéscsabai csoport által elindított jelentős alföld-kutató tevékenység, melynek eredményei folyóiratokban és könyvekben jelentek meg. Mostani anyagomban a téma egyes vonásainak néhány mozzanatát példaként emelem ki, illusztrálva azt, hogy az Alföld-probléma egyes részkérdései is számos kutatót foglalkoztatott. A példa: vélemények a tanya-kialakulásáról és a tanyafogalom változásáról. Korábban - és a köznyelvben a mindennapos alföldi szóhasználatban ma is - a külterületi település 38
