Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Tóth József: A geográfia hagyományai és értékei Pécsett
intézet. Tanszéki tagolódása (Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék - Trócsányi András; Földtani Tanszék - Konrád Gyula; Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék - Nagyváradi László; Magyarország Földrajza Tanszék - Szabó Géza; Regionális Földrajz Tanszék - Rudl József; Természetföldrajzi Tanszék - Lóczy Dénes; Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszék - Pap Norbert; Turizmus Tanszék - Aubert Antal; Általános és Alkalmazott Környezetföldrajzi Tanszék - Wilhelm Zoltán) kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszert segít működtetni és szerteágazó tudományos tevékenységre ad módot. Az Intézet igazgatója 2005. április i-től Dövényi Zoltán. Az Intézet számos szakkönyvet adott ki, sok hazai és nemzetközi konferenciát, sőt sorozatot (pl. politikai földrajzi konferenciák) szervezett, tevékeny szerepet játszik a geográfia honi és külföldi intézményrendszerében, a tudományos továbbképzésben, akadémiai minősítésben, az országos és regionális gyakorlati kutatási igények kielégítésében. Intézeti előterjesztésre a Janus Pannonius Tudományegyetem, majd a Pécsi Tudományegyetem több nemzetközi hírű szakembert fogadott díszdoktorává (Gopal Krishan - India; George Halasi-Kun - USA; Jörg Maier - Németország; Jakucs László - Magyarország; Mirko Pak - Szlovénia; Walter Zsilincsar - Ausztria). Intézetünk számos munkatársa vett részt különböző középiskolai földrajzversenyek zsűrijében, ügyelve az utánpótlásra. Egy évtizede mi készítjük fel és menedzseljük-Trócsányi András vezetésével - a magyarválogatottat az International Geographic Union és a National Geographic Magazine által évente szervezett földrajzi diákolimpián - időnként országos helyett pécsi pénzen - de örülve a sikernek. Földtudományi Doktoriskola Pécsett Egyetemünk 1992-ben létrehozott fiatal Természet- tudományi Karáról 1993 őszén mindössze három PhD-program kapott előzetes akkreditációt - miután összesen három akadémiai doktor volt a karon. Az 1993. október i-jén létrejött Földrajzi Doktoriskola első nappali tagozatos hallgatói ma már tanszék- vezető docensek, habilitáltak, akadémiai doktori megmérettetés előtt állnak, MSc- és PhD-hallgatók tudományos munkáját irányítják. Az azóta eltelt másfél évtized nagyobb részéről összeállítást adtunk közre (Tésits R. - Tóth J. 2002). Ennek adatait kiegészítve úgy összegezhetünk, hogy napjainkig a doktoriskolát 78-án végezték el eredményesen és nyerték el a PhD-fokozatot, köztük - bár a nappalira bejutott hallgatókhoz képest érthető módon kisebb arányban - levelező tagozaton vagy egyéni képzés keretében is. Kezdeményeztük a földrajzos doktoranduszok országos konferenciáját, mely azóta már kétszer „körbejárt" a geográfus doktoriskolák (Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc) között, sőt társtudományi kapcsolatokat is indukált. A konferenciák anyagának kiadása etalonná vált és sajátos értékőrző funkciót kapott. Próbáld Ferenc először vállalkozott a doktoriskolák mint tudományos műhelyek értékelésére (Próbáld F. 2007). Összegzésében elismeri Pécs vezető szerepét a védések számában (akkor 56 védés, míg Szegeden 29, Debrecenben 27), és értékeli azt is, hogy számos külföldi (USA, Németország, Mongólia, határon túli magyar) szakember is védett nálunk. Mi úgy látjuk, hogy a doktoriskola jelentősége - azon túl, hogy bővíti az anyagi lehetőségeket, növeli a belső és külső versenyt, önképzési kényszert szül stb. - elsősorban abban van, hogy mintegy „hold35
