Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Tóth József: A geográfia hagyományai és értékei Pécsett
* A GEOGRÁFIA HAGYOMÁNYAI ÉS ÉRTÉKEI PÉCSETT DR. TÓTH JÓZSEF Rektor emeritus ecsi Tudományegyetem 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. i/B. tel. I 06 (72) 501 500 e-mail | tothj@gamma.ttk.pte.hu Az első magyarországi egyetem Nagy Lajos korában jött létre (1367) Pécsett. Az egyetem nem sokáig működhetett, de olyan egyetemekkel létesült egy időszakban, mint a prágai (1348), vagy a bécsi (1365). A városnak csupán a trianoni tragédia nyomán teljesülhetett egyetemalapítási vágya. Az elcsatolt Pozsony egyetemét Pécsre helyezték, ahol 1923/24-65 tanévben meg is kezdődött az oktatás. A földrajztudomány műhelyének megszervezése Prinz Gyulára hárult. i94o/4i-ben megszűnt Pécsett a Bölcsészettudományi Kar, melynek pótlására már 1942-ben felmerült egy történelmi, földrajzi profilú, a Dunántúl területével foglalkozó kutatási csoportosulás létrehozásának gondolata. A Dunántúli Tudományos Intézet 1943-ban meg is alakult, melyből - valamint az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet budapesti társadalomföldrajzi, a békéscsabai alföldi osztályából és a kecskeméti kutatócsoportjából - megalakult az MTA Regionális Kutatások Központja. A 8 osztályos általános iskolai oktatás felső tagozatának tanárigénye tette szükségessé, hogy 1948-ban Pécsett Pedagógiai Főiskolát hozzanak létre, mely öt szakkal indult, köztük a természetrajz-földrajz párosítással. A Pécsi Tanárképző Főiskola egyetemi karrá történő átszervezésére 1981-ben született országos döntés, melynek nyomán Tanárképző Kar néven a Janus Pannonius Tudományegyetem harmadik fakultásává lett. 1989-ben létrejöhetett a Földrajzi Intézet, mely jelenleg kilenc tanszékkel működik. Az 1993-ban alapított Földrajzi Doktoriskolát immáron 78-án végezték el. Ennek a történeti háttérnek köszönhető, hogy a geográfiában a pécsi koncentráció nagyobb mértékű, mint a tudományok összességében. Bevezezés A tanulmány megírásakor nehézséget jelent annak mérlegelése, hogy ki tekinthető pécsinek: ott kell-e születnie, hány évet kell ott töltenie, mit kell ott alkotnia... A lokálpatriotizmus mindenképpen a lehető legnagyobb teljesség felé szorít. Problémát jelent az is, hogy ki a geográfus, illetve milyen tartalom tekinthető a földrajztudomány fogalomkörébe tartozónak. Régen a tudományok differenciálatlansága, az egységes szemlélet természetes volta, újabban pedig a sokszor túlzott differenciáltság, a természetes specializáció mellett a mesterkélt újat-teremtési szándék eredményez nehézséget. Ezek áthidalása egy, a tudományok mindkét nagy szféráját érintő, alapvetően szintetizáló jellegű tudományban, a geográfiában korántsem egyszerű és valószínűleg többféle, egymásnak esetleg ellentmondó értékelést is lehetővé tesz. Mindezek figyelembe vételével ez az összeállítás a témakör áttekintésében első kísérletnek tekintendő, mely ugyan egy későbbi szerző alaposabb munkája nyomán joggal lehet bírálható, de talán nem megkerülhető. Előzmények Pécs büszke arra, hogy az első magyarországi egyetemet Nagy Lajos (Vilmos pécsi püspök kezdeményezésére és V. Orbán pápa jóváhagyásával) ebben a városban alapította (1367). Kétségtelen ugyan, hogy az egyetem - később alapított, más városokban létrehozott társainak sorsában osztozva - nem sokáig működhetett, és időrendben csak a 47. európai universitas volt, de kontinentális régiónk olyan egyetemeivel létesült egy időszakban, mint a prágai (1348), a krakkói (1385), a bécsi (1365) vagy éppen a heidelbergi (1385). A nem éppen bőséges forrásokból (Vetulani, A. 7967; Benke J. 2000; Odor I. 1996) azonban az kiderül, hogy a Páduából származó Galvano di Bologna személyében már híres professzor is működött Pécsett (Csizmadia A. 1967), sőt az ún. müncheni kódex, a pécsi egyetemi beszédgyűjtemény 199 beszédének elemzéséből (Kardos T. 1967; Petrovich E. 1967) 30
