Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
MÚZEUMI KÖNYVTÁR - Kovács Sándor: Asztalos Gyula: Földrajz a székesfőváros és környéke osztott elemi iskolái V-VI. osztálya számára
Asztalos Gyula FÖLDRAJZ A SZÉKESFŐVÁROS ÉS KÖRNYÉKE OSZTOTT ELEMI ISKOLÁI V-VI. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, 1926.212 p. 1926 után érvényesült a tankönyvhasználat szabadsága, sokszínűsége. Külön tankönyvből tanultak az állami és a katolikus iskolák. A főváros és környéke iskolái számára is külön tankönyv készült Asztalos Gyula igazgató tollából. Ezt a tankönyvet Pozder Péter főiskolai tanár adományaként múzeumunk könyvtára is őrzi. Az új tanterv a korábbiakhoz képest lényeges változást nem hozott, csak a 3. osztály földrajzi (szőkébb környezetre vonatkozó) anyagát a beszéd- és értelemgyakorlatok tárgyhoz sorolta. így a 6 osztályos elemi 4.-5.-6. osztályában volt önálló a földrajz tantárgy, heti 2 órában. A 4. osztály a korábbiak ismétlése volt. Asztalos Gyula 5-6. osztály számára írt tankönyve kiemelkedik a más hasonló műfajban készült tankönyvek közül. Tartalmilag a tankönyv az 5. osztályban Magyar- ország földrajzával kezdi, majd Európa országaival folytatja. Mindegyik terület esetében együttesen nyújt természeti és társadalmi-gazdasági földrajzi ismereteket. Vármegyénként, tájegységek alá sorolva ismerteti Magyarországot (A Trianon előtti részeket sem hagyja ki pl. Kolozsvárt a Délkeleti felföldhöz sorolja). Hazánk községeinek fejlődése cím alatt a történelmi földrajzba is belekóstolhatnak a tanulók. Hazánk műveltségi állapota című fejezetében némi államismeretet is nyújt (pl. iskolatípusokról, árvaházakról stb.). A 6. osztály számára Magyarország gazdasági földrajzát részleteiben tárgyalja. A kor irredenta szemléletének megfelelően itt is a történelmi Magyarországot veszi alapul. Utal a trianoni határok okozta gazdasági kárainkra is. A többi ország természeti földrajzát és gazdaságát földrészek szerint röviden, erősen lexikálisán ismerteti. Majd minden oldalon találhatunk azonban jellegzetes rajzokat, vagy térképvázlatot. A tankönyv minden földrész ismertetését térképi szemléltetéssel kezdi. A könyv végén Természettani földrajz fejezet található és itt ad némi csillagászati földrajzi ismereteket is. Nevelési célt is kitűz a tanterv az ismeretközlésen túl, nevezetesen a hazafias érzés és nemzeti öntudat fejlesztését. Ezt igyekszik szolgálni például a Hazánk természeti szépségei című emocionális jellegű fejezet, vagy a nemzeti jellemvonásaink leírása. „Lelkesedés, bátorság, őszinteség, igazságszeretet a magyar lélek legszebb ékességei. Lelkesedésében nagy áldozatokra képes. Adott szavát meg nem szegi, ha kárát vallja is. Hirtelen lobban haragra, de hamar meg is békéi. Az újításokkal szemben bizalmatlan.” - írja meglehetősen objektiven, hibáinkat sem takargatva. Más nemzetiségeket, ezzel szemben viszont néhol eléggé negatívan tüntet fel. Módszertani elveiben következetesen érvényesül a szemléletesség elve is, hiszen minden leíró jellegű fejezetet térképi szemléltetéssel kezd, majd ezt követi az összefoglalás. Néhol kördiagramot is használ pl. a lakosság nemzetiségei, a bányatermékek, az állatállomány arányainak szemléltetésére. Simonyi Jenő a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. számában ismertetett tankönyvével szemben kérdéseket Asztalos Gyula könyvében nem találunk, eny- nyiben visszalépést tapasztalunk, de adatai terén mennyiségi növekedés figyelhető meg. Kovács Sándor FÖLDRAJZ A SZÉKESFŐVÁROS ÉS KÖRNYÉKE. OSZTOTT ELEMI ISKOLAI V--VI. OSZTÁLYA SZAMARA Irt a : ASZTALOS GYULA KIADJA A KIR .MAGY. EGYETEMI NYOMDA BUDAPEST VIII MÜZEUM.KOKÚT 6. GÓLYAVAR. IM6. 142
