Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
IRODALMI FIGYELŐ - Dr. Kubassek János: Sebestyén Éva: Magyar László útinaplója és levelei afrika belsejéből
Közreadja: Sebestyén Éva Fluck Dénes és felesége, Sas Éva utószavával MAGYAR LÁSZLÓ ÚTINAPLÓJA ÉS LEVELEI AFRIKA BELSEJÉBŐL Balassi Kiadó - Magyar Tudományos Akadémia könyvtára, Budapest, 2008.149 p. Szinte mesébe illő, hogy a sok hányattatás, megpróbáltatás után több mint egy évszázad elmúltával az olvasó elé kerülhetnek Magyar László levelei, valamint a vele kapcsolatos, édesapjától származó, értékes személyi közléseket tartalmazó levelek. Afrika egyik legeredményesebb magyar kutatójának életműve Hunfalvy János jóvoltából már igen korán ismertté válhatott. Annál kevésbé volt köztudott, milyen körülmények között élt, dolgozott, utazott, kutatott, s milyen megpróbáltatásokat állt ki a magyar utazó. Krizsán László fáradhatatlan feltáró munkája sok értéket tett közkinccsé, s ezek a köztudat részeivé váltak, de az új kötet bizonyítja, milyen fehér foltok lehetnek még a tudománytörténet területén. A jeles Afrika-kutató leszármazottjának, Fluck Dé- NEsnek köszönhető, hogy a fiát túlélő Magyar Imre által gondosan megőrzött, eredeti dokumentumok, Afrikából írt levelek, s a magyar tudományosság jeles személyiségeivel, FHunfalvy JÁNOSsal és Toldy FERENCcel kapcsolatos levélváltások nem váltak az enyészet martalékává. A kötet első tanulmánya, melyet Sebestyén Éva írt, teszi fel a kérdést: Vajon hitelesnek tekinthetők-e Magyar László forrásai, állításai, s ezek használhatósága, érvényes-e a tudományos kutatómunka szempontjából? A kérdésre többféle válasz is adható, de a legfontosabb az, hogy az olvasó maga győződhet meg, a terepkutató tiAnaft/ófa #0 /eue/et C*- /frtÁa /te/jejj/hő/ Sebestyén Éva MAttYAR TCDOMANYI» AKADÉMIA KÖNYVTARA tudós milyen helyzetekben élt és dolgozott, milyen törekvései voltak, s milyen csalódások érték. Sebestyén Éva a portugál szakirodalom és Angola kiváló ismerőjeként adott tudományos értékelést M agyar LÁszLóról a Legenda és valóság című bevezető fejezetben. Egyetérthetünk megállapításával, mely szerint: „A saját elképzeléseit konokul végigvivő ember akaratát és sorsát ismerjük meg a hazafias érzések és a szülői elismerésre vágyó ember harcában. Magyar László egész életében saját erejére, elhivatottságára támaszkodva megpróbált felülemelkedni az adott helyzet szabta korlátokon mindaddig, amíg a trópusi betegségek, a várva várt visszajelzés és elismerés hiánya, a hazájába, családjához való visszatérés reménytelensége le nem győzte. Példakép hiányában, szenvedő korszakunkban érdemes e különös sorsú felfedező életét és világát megismerni." E célt szolgálja a kötet, melynek egyik legérdekesebb levele Ernesto Augusto de Paiva benguelai kormányzótól származik. Az 1854. szeptember 6-án kelt levél bizonyítja, milyen jelentőséget tulajdonítottak a portugál hatóságok Magyar László munkásságának, s ez milyen figyelmet keltett a legmagasabb politikai körökben. Azok a kondíciók is elgondolkodtatóak, amelyeket a magas rangú hivatalnok leír, tudván, hogy saját honfitársaival méretik meg az idegen utazó munkássága. A kötet utószavát Fluck Dénes és felesége, Sas Éva írta. E részből tudhatjuk meg, milyen csodával határos módon maradtak meg az értékes okmányok, s kerülhetnek most az olvasók kezébe. A kötetet eredeti kutatásokon alapuló családfa teszi teljessé. Külön értéke a könyvnek, hogy Thirring Gusztáv, Magyar László legalaposabb monog- ráfusának levele is helyet kaphatott a műben, s ez utalásokat tartalmaz a szombathelyi emlékmű elkészülésével kapcsolatban. Magyar László szombathelyi szülőházának emléktáblával való megjelölése kételyeket is kiváltott a közelmúltban, de az Öttömösön és Dunaföldváron, évről-évre ismétlődő, színvonalas megemlékezések bizonyítják, hogy a kötetet szerkesztő Sebestyén Éva fent idézett gondolatai ma is időszerűek. Dr. Kubassek János 134 f
