Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Kelecsényi Ágnes: A Stein-hagyaték értékei a földrajz nézőpontjából
A dunhuangi sivatag han-kori határfala. Kézzel rajzolt térkép, Stein megjegyzéseivel, részlet Cat Stein LHAS MS 64/35 1900-ban megjelent angol fordítását egy hatalmas történeti földrajzi bevezetővel látta el. Nyelvészeti, klasszika filológiai, történeti, régészeti, és földrajzi tudásának együttes használatára jó példa a Nagy Sándor nyomában Indiába8 című munkája, amely itthon a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatában jelent meg. Az Aornosz-szikla meghatározásában például az ókori történeti források leírását vetette össze saját helyszíni vizsgálatainak eredményével, és természetföldrajzi megfigyeléseivel. A helynevek azonosításánál a nyelvtörténet, az összehasonlító nyelvészet és az etimológia kínálta bizonyítási lehetőségekkel élt. Régészeti tudása mellett, - mivel egy hadjárat fontos ostromának meghatározásáról van szó - hadtörténeti és harcászati ismereteket alkalmazott, vagyis komplex, interdiszciplináris megközelítéssel jutott el megállapításaihoz. Történeti földrajzi kutatásai Ázsia múltjának alaposabb megismeréséhez járultak hozzá. Eredményei ma is további kutatásokhoz nyújtanak alapot, s értékükből semmit sem von le az, hogy az időközben előkerült új adatok miatt, egyes megállapításai ma már túlhaladottakká váltak. Végezetül Harmatta János professzort idézném, aki sokat foglalkozott Stein Aurél munkásságával, többek között az általa felfedezett nyelvi anyagok közül az ún. szogd* levelekkel. Ő így írt: „Stein Aurél elsősorban felfedező utazó volt, szenvedélyes érdeklődéssel a múlt emberének természeti és földrajzi környezete iránt. Akik belőle a földrajztudóst le akarják tagadni, nem érthetik meg tudományos életművét. Ha nagy alkotásait áttanulmányozzuk, feltűnik, hogy milyen különös tudományos műfajt képviselnek. Lényegében véve hatalmas útleírások ezek, telitűzdelve történeti, művészettörténeti, földrajzi kitérőkkel s meg-megszakítva a feltárt leletek katalógusaival. Szinte a régi, herodotosi excursus-technika feléledését láthatjuk nála, a történet- írás atyjának vonzó érdekességével együtt. Főműveinek legnagyobb és legmaradandóbb teljesítménye a páratlanul értékes feltárt anyag mellett a történeti földrajz területén fekszik.”9 Stein Aurélnak a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában őrzött hagyatéka a kutatás felbecsülhetetlen értékű forrása. Reméljük, hogy hozzáférhetővé tétele a jövőben a földrajztudomány területén is jelentős publikációk létrejöttét eredményezi. JEGYZETEK ' Oldham, C. E. A. W (1943): Obituary - Sir Aurel Stein. In: Proceedings of the British Academy, 29. 2 Stein Aurél (1908): Homokba temetett városok. In: MFT Könyvtára 10. Lampel R. kiadása, Budapest, p. 10. 3 Catalogue of the Stein Collections in the Library of the Hungarian 12