Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
OKMÁNYTÁR - Lendvai Timár Edit: Válogatás a Kerekes J. Zoltán hagyaték iratanyagából
A két levél mutatja, hogy az 1923-as évben alaposan átrajzolódott az akkori földrajztudomány jeles személyiségei szakmai működésének „térképe". A változásokhoz hozzájárult Teleki Pál és Cholnoky Jenő aktív közreműködése is. Fodor Ferenc, Kerekes Zoltán, Kogutowicz Károly és Prinz Gyula élete a valóságban az alábbiak szerint - a levelekben megfogalmazottaktól kissé eltérően - alakult. Kogutowicz Károlyí - aki a budapesti Erzsébet Nőiskola polgári iskolai tanárképző főiskola földrajz tanszékét elhagyta - 1923-ban kinevezték ny. r. egyetemi tanárnak és megbízták a Szegedi Tudományegyetem földrajz tanszékének vezetésével. Erre a kinevezésre utal Teleki levelében. A szegedi pozíciót Fodor Ferenc is megpályázta, de végül Kogutowicz kapta meg a posztot. Fodor Teleki levele szerint az Erzsébet Nőiskolába kerülhetett volna, de a valóságban végül maga Teleki hívta őt a Közgazdaságtudományi Kar Földrajz Tanszékére, ahol 20 éven át igen nagyszabású szakmai munkát végzett. Az Erzsébet Nőiskola megüresedett földrajz tanszéki állását 1923. augusztus 4-től Kerekes Zoltán foglalta el. 1923. júniusában még komolyan felmerült KEREKEsben, hogy Prinz Gyula mellett Pécsett folytatja szakmai pályafutását, ezt mutatja Prinz fenti levele és Teleki levelének utolsó kérdése is, de feltehetően Kerekes meggondolta magát, és Budapesten maradt. Semmilyen egyéb okirat nem tanúskodik Pécsre költözésének tényéről. Kerekes Budapesten folytatta tanári munkáját. Az Erzsébet Nőiskola mellett az egyetem közgazdaságtudományi karán magántanárként is oktatott. Prinz Gyula 1924-ben költözött le Pécsre és megkezdte intézete megszervezését. Ugyanebben az évben lemondott a Magyar Földrajzi Társaság főtitkári címéről és 1924. április 24-i közgyűlés Kerekes ZoLTÁNt választotta e posztra, melyet haláláig, 1925. márciusáig látott el. 1925. májusától egy évig IFJ. Lóczy Lajos, majd 1926-28 között Pécsi Albert volt a Társaság főtitkára.s JEGYZETEK ' Gerevich Zoltán aktívan rész vett a magyar békedelegáció munkájában. Minisztériumi osztály- tanácsosként 1920-ban a budapesti béke-előkészítő irodában az ő irányítása alatt, megfeszített munka eredményeképpen, néhány nap alatt készülhettek el az ún. válaszjegyzékek, melyet a békedelegáció tagjai a kitűzött határidőre beadhattak. (Forrás: Zeidler Miklós (2008): Egy jelentés a magyar békedelegáció működéséről, Forrásközlés: Rubiconline) Gerevich publikált a Földrajzi Közlemények hasábjain is. 2 Géczi János (szerk.) (1998) Cholnoky Jenő (1870- 1950), Vár ucca tizenhét. Veszprém, VI. 2., p. 281. 3 Pocséta: régies kifejezés, jelentése pocsolya. Átvitt értelemben használatos volt a nem jóravaló, züllött ember szinonimájaként (Forrás: Magyar szókincstár. Budapest, 1999) 4 A Teleki levelében említett atlasz szerkesztője Edvi-Illés Aladár és FHalász Albert volt. Címe: Magyarország gazdasági térképekben. Első kiadása 1919-ben jelent meg kis példányszámban. Az atlasz háromnyelvű (magyar, francia és angol). Eredetileg a trianoni béketárgyalások előkészítéséhez készültek a térképek, melyek bizonyították a Kárpát-medence gazdasági egységét, tájainak egymásrautaltságát és a népességeloszlás tényleges helyzetét. Ahogy Teleki is fogalmaz, 1923-ban jelent meg az utolsó kiadás. (Forrás: MFM archívumából az atlasz 1920-as, negyedik kiadása) s Forrás: Fodor Ferenc: A magyar földrajztudomány története. Budapest, 2006. (sajtó alá rendezte Dövényi Zoltán), MTA Földrajztudományi Kutató- intézet kiadványa, Magyar Utazók Lexikona (szerk: Balázs Dénes), Panoráma, Budapest, 1993., illetve a MFM archívumában található iratanyag. Lendvai Tímár Edit
