Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
HAGYATÉKOK A MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUMBAN - Lendvai Timár Edit: Kerekes J. Zoltán életútja és munkássága a Magyar Földrajzi Múzeumban őrzött források alapján
ja. In: Földrajzi Közlemények 1921. évf. 1-4. füzet ,s Gyászhír Erdélyből, sajnos nem lehet tudni, melyik napilapból (MFM archívuma) 16 Számlák és levelezés a Révai Nagy Lexikona szerkesztőbizottságától (MFM archívuma) '7 Kerekes neve a Lexikon tizedik, 1914-ben kiadott kötetében jelenik meg először a munkatársak között, az általános földrajz tárgykörben. Érdekesség, hogy nevét Kerekes I. ZoLTÁNként írták ekkor, és ez a hiba nem került korrigálásra a későbbiekben sem. 18 Okirat a Magyar Földrajzi Társaságtól, Kerekes Zoltán tanárjelölt rendes taggá való választásáról '9 Igazolás 1917. évi jövedelméről (a kolozsvári Akadémiától). Kimutatás 1918. évi jövedelméről (saját jegyzet) (MFM archívuma) 20 Ügyvédi okirat az örökségről (MFM archívuma) 21 A Béketárgyalásokat Előkészítő Iroda a tárgyalások befejezte után a Külügyminisztérium Tudományos 12. Osztálya néven működött tovább. 22 Cholnoky Jenő személyesen aláírt igazolása, mely szerint Kerekes az ő helyetteseként dolgozott. 28 Fodor Ferenc: A magyar földrajztudomány története. Sajtó alá rendezte: Dövényi Zoltán, MTA FKI kiadványa, Budapest, 2006., pp. 640-641. A MFM archívumában csak egy, a pozsonyi egyetemnek írt pályázati levél, illetve Teleki Pál levelének néhány sora tanúskodik arról, hogy Kerekes pályázott az állásra, és szóba került esetleges Pécsre költözése. (Lsd. Okmánytár) 24 Kerekes Zoltán a kolozsvári Akadémia tanári karának írt lemondólevele (MFM archívuma) 25 Az O’Egan család - Cholnoky nekrológjából idézve - „nagy szerepet játszott hazánkban”. Az 1800-as évek első évtizedeiben érkezett az első O’Egan, egy ősi írországi nemesi család sarjaként Magyarországra. 1852-ben telepedtek le Vas vármegyében. O’Egan Ede tevékeny szerepet játszott a korszak hazai mező- gazdasági fejlődésében, a borostyánkői uradalmon belterjes mintagazdaságot hozott létre. Fiai (egyik közülük Mária apja) már állami szolgálatba léptek, a földművelésügyi minisztériumban illetve a fiumei tengerészeti hatóság mérnöki osztályán tettek hazánknak értékes szolgálatot. Tőlük vette meg a borostyánkői kastélyt az Almásy család, Almásy László Szahara-kutató felmenői, (www.vasidigitkonyvtar.hu) 26 Lsd. Okmánytár rovatban CholnokyJenő gratuláló levelét 27 Cholnoky Jenő is ebben a tanintézetben dolgozott ekkor 28 Az általános gazdasági földrajz tanáraként heti két órát tartott, (forrás: egyetemi tanrend 1924-ből) továbbá lsd. Okmánytár rovatban Teleki Pál KEREKEsnek írt levelét KerekesJ. Zoltán drágakövekről készített jegyzete 29 Földrajzi Közlemények 1924. 4-6. füzet, p. 95. 30 Földrajzi Közleményekéig. 1-3. füzet, p. 1. 3' Thirring Gusztáv búcsúbeszéde Kerekes sírjánál, publikálva a Földrajzi Közlemények 1925. évi első számában 32 A teljességre törekvő lista helyhiány miatt nem tartalmazhat külön jegyzékeket a különlenyo- matokról és az iratanyagról, csak áttekintő képet kíván adni a hagyaték jellegéről. Kerekes publikációs jegyzéke és a részletes listák múzeumi archívumunkban magtalálhatók. IRODALOM Boros László (szerk.) (2000): Erdély természeti és történeti földrajza. A Nyírségi Földrajzi Napok előadásai, Nyíregyháza, pp. 59-76. Fodor Ferenc (2006): A magyar földrajztudomány története. Sajtó alá rendezte: Dövényi Zoltán, MTA FKI kiadványa, Budapest Lóczy Dénes - veress Márton (2005): Geomorfológia I. Földfelszíni folyamatok és formák, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 112-119. Teleki Pál (1996): A földrajzi gondolat története. Kossuth Kiadó, Budapest www.kfki.hu/chemonet www.mek.niif.hu www.vasidigikonyvtar.hu Köszönet Bartha Lajosnak és Puskás Katalinnak a cikk megszületésében nyújtott segítségért.
