Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
HAGYATÉKOK A MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUMBAN - Lendvai Timár Edit: Kerekes J. Zoltán életútja és munkássága a Magyar Földrajzi Múzeumban őrzött források alapján
tásra is volt példa. 1914-ben még sem az őt tagként elfogadó jeles földrajztudósok, sem a fiatal és ambiciózus Kerekes nem hitte volna, hogy 10 év múlva ő maga lesz a Társaság főtitkára és lapjának, a Földrajzi Közleményeknek a szerkesztője. A hitelesebb portré megrajzolásához érdemes kitérni Kerekes privát életének egy-egy részletére. A hagyatékban egy 1914-ben keltezett orvosi igazolás található, mely szerint már ekkor diagnosztizált „szívbaja miatt" „népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmatlan". Bár az első világháború minden évében kapott behívóparancsot, részben betegsége, részben a kolozsvári Akadémia közbenjárására katonai szolgálatot nem kellett teljesítenie. Betegsége ellenére rengeteget dolgozott, különórákat tartott, publikált. Bár a kolozsvári Akadémiától rendes évi fizetést, természetbeni lakást (Kolozsvár, Fürdő u. 8. címen), és teljes ellátást kapott, a szegénységi bizonyítvány, a különböző jogcímen kapott segélyek kérelme és az erre vonatkozó levelezés tanúskodik bizonytalan anyagi helyzetéről.’9 Édesapja halála (1913) után édesanyjával lakott, és a család semminemű ingó illetve ingatlan vagyont nem örökölt.“ 1920. augusztusában a román evakuáló kormánybiztosság a hűségeskü megtagadása miatt Kerekesí kiutasította Romániából. Nyolc napos határidőt kapott az ország elhagyására, így az Akadémiától betegség címén egy évi szabadságot kért, melyet az akkor már román közoktatásügyi államtitkárság hagyott jóvá. Budapestre utazott, ahol 1920. szeptemberétől a Külügyminisztérium Tudományos 12. Osztályán21 Cholnoky Jenő helyetteseként teljesített szolgálatot.22 1922. augusztus 14-ig dolgozott a hivatal alkalmazásában. 1921-1922-ben Kerekes tanársegéde lett az akkoriban Budapesten működő, majd hamarosan Pécsre költöző pozsonyi tudományegyetemnek is.23 Első budapesti címe a Greguss utca 51/2. volt, de 1920. szeptember 11-től az Ürge utca 12. címre érkeznek hivatalos levelei. Állandó problémája volt Kerekes ZoLTÁNnak, hogy munkahelye és méltóbb lakás- lehetőségei sohasem voltak egy városban. Sorra adott be pályázatokat középiskolai tanári állás érdekében Budapesttől Szolnokon át Szombathelyig. Végül a szombathelyi női felsőkereskedelmi iskolában nyert rendes státuszt 1922. augusztusában, de méltó lakáshoz itt sem jutott. 1923. augusztusában megházasodott, feleségül vette O’Egan Mária24 polgári iskolai tanárnőt.25 A vallási és közoktatási miniszter 1923. augusztus 4-től a budapesti Erzsébet Nőiskola polgári iskolai tanárképző főiskola földrajz tanszékén, Kogutowicz Károly helyére nevezte ki, így Kerekes visszatérheIO8 tett a fővárosba.26 A budapesti tudományegyetem közgazdaságtudományi karán Teleki Pál mellett egyetemi magántanárként is dolgozott.27 1923. novemberében végre kiutaltak a Kerekes családnak egy három szobás lakást Budapesten. Úgy tűnhetett, hogy hányattatott élete mind szakmai, mind személyes viszonylatban végre sínre kerül. Egyre aktívabb tagja lett a magyar földrajzos közéletnek. Rendszeresen publikált a Földrajzi Közlemények és más folyóiratok hasábjain. A Földrajzi Társaság 1924. április 24-i választmányi ülésén Prinz Gyula - Pécsre költözése miatt - lemondott főtitkári állásáról és a választmány Kerekes Zoltánt javasolta utódjául. A jelölés az akkori szakmai közélet nagyrabecsülését mutatja. A kor nemzetközi szinten jegyzett tudósai, Teleki Pál és Prinz Gyula után, a mindössze 31 éves Kerekes Zoltán kapta az akkoriban nemcsak tudományos, hanem komoly társadalmi-közéleti tekintéllyel járó posztot. Kerekes Fodor Ferenc lemondásakor a május 22-i választmányi ülés döntése alapján átvette a Földrajzi Közlemények szerkesztését is.281924-ben az országos polgári iskolai tanárvizsgáló bizottság tagja lett. Nagy alapossággal és ügyszeretettel végezte szerteágazó feladatait. Az 1924. decemberi válaszmányi ülés jegyzőkönyve azonban már szomorú bejegyzést m utat. "Kerekes Zoltán főtitkár betegeskedésének idejére a választmány a Földrajzi Közlemények szerkesztését ideiglenesen Kari János választmányi tagra és titkárra bízza." Bár környezete nagyon bízott gyógyulásában, de az 1924. őszén kezdődő és hónapokig tartó lázas állapot után „szívbelhártyalob” következtében, 1925. március 3-án Budapesten elhunyt. Halála nagyon megrázta a földrajzos közvéleményt. A Földrajzi Közleményekben Cholnoky Jenő méltatta nekrológjában Kerekes szakmai és emberi értékeit.29 Sírjánál Thirring Gusztáv akkori alelnök tartott búcsúbeszédet, melyet olvasva kitűnik, hogy Kerekes mentorai és kortársai egyaránt elismerték őt és komoly jövőt jósoltak a fiatalon elhunyt munkatársnak. „Fiatalon, időnek előtte vesztettük őt el, aki tehetségénél, nemes ambíciójánál fogva a legszebb reményekre jogosított, aki arra volt hivatva, hogy majdan a hazai földrajzi tudomány egyik oszlopává fejlődjék, akire nagy hivatás és nagy feladatok vártak."10 „Nagy önkritikával dolgozott, s igen nagyra hivatott tudós volt, akitől a magyar földrajztudomány főként a településföldrajz terén várhatott komoly alkotásokat. Korai halála nagy vesztesége volt az éppen csak megeredt gazdaságföldrajzi tudományunknak, amelynek az 1920-as évek elején Telekin, Kerekesen és Fodoron kívül még egyetlen más képviselője sem volt.”31
