Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Kelecsényi Ágnes: A Stein-hagyaték értékei a földrajz nézőpontjából
fölvett területeket a biztosabb kartográfiai ismeretkörbe bevonjam.”2 - írta első belső-ázsiai expedíciójáról megjelent népszerű munkájában. Stein Aurél 1887-től Indiában élt, a brit-indiai kormány szolgálatában állt az oktatásügy területén, majd az Archaeological Survey of India főfelügye- lőjeként. Fogadott hazájának, Angliának szolgálatába állította minden tudását és képességét, mivel a Brit Birodalom nyújtott lehetőséget arra, hogy tehetségét kibontakoztassa, és olyan területeken működhessen, ahol ismereteit a legjobban tudta kamatoztatni. A földrajzi távolság azonban nem jelentett szakítást szülőhazájával, ahol fiatalkorát töltötte, s tudását megalapozta. Rendszeresen hazalátogatott Magyar- országra, és szoros kapcsolatban állt a magyar szellemi élet legkiválóbb képviselőivel. Rövid budapesti tartózkodásai alatt többször tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián, amelynek 1895-től volt tagja. Stein Aurél műveit megküldte az Akadémia könyvtárának, s egész életében adományaival támogatta a tudós testületet. Végrendeletében nyomtatott könyveit, kéziratainak, levelezésének és térképeinek egy részét, valamint közel 7000 darabból álló fényképgyűjteményét az Akadémiára hagyta. Ezt a hagyatékot 1957 óta a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára őrzi, feldolgozása azonban - a könyvek kivételével - csak a közelmúltban fejeződött be, egy angol-magyar közös projekt keretében, két angol nyelvű katalógus megjelenésével 2002-ben, illetve 2007-ben.3 E felbecsülhetetlen értékű hagyaték a földrajztudomány szempontjából is nagyon fontos. Tartalmazza 170 darabból álló Kéziratköteg a dunhuangi barlangkönyvtárból Cat. Stein LHAS Photo 13/1(56) nyomtatott térképgyűjteményét, elsősorban India, Perzsia, Irak és Kína területéről, több mint száz, régészeti romhelyekről, ásatási területekről készült felvételét, 50 kézzel rajzolt térképét, melyeknek nagy része az 1913-1916 közötti harmadik belsőázsiai expedíciója alatt készült. Ezek alapján szerkesztették a Memoir on Maps of Chinese Turkestan and Kansu, a Serindia és az Innermost Asia című munkáiban megjelentetett térképeit. Fényképei között, amelyek régészeti és földrajzi munkájának is fontos dokumentációs eszközéül szolgáltak, több száz földrajzi tárgyú, közöttük fotóteodolit felvételt őriz a Keleti Gyűjtemény. Nagy tudománytörténeti értéket képvisel levelezése, amelyben a kor nagy felfedezőivel, földrajztudósaival, mint például Sven HEDiNnel, Filippo de FiLippivel, Ellsworth HuNTiNGTONnal, Kenneth MASONnel, vagy a magyarok közül például Vámbéry ÁRMiNnal, Kéz ANDORral, Cholnoky jENŐvel folytatott leveleit olvashatjuk. Stein Aurél a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként sokat tett a tudós testület nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséért, több magyar tudós kutatásait támogatta a tudomány világában kivívott ismertségét és megbecsültségét kamatoztatva. Azonban magyar tudományos kapcsolatait vizsgálva, világossá válik, hogy a földrajz volt az egyetlen olyan terület, ahol az ő esetében rendszeres, kétoldalú szakmai kapcsolatokról is lehet beszélni. Stein Aurélí tudományos érdemei elismeréséül a Magyar Földrajzi Társaság 1903-ban tiszteletbeli tagjává választotta, első magyar
