Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
IRODALMI FIGYELŐ - Nagy Miklós Mihály: Világjáró magyar katonák (Stencinger Norbert)
sa, majd 53 térkép, illetve térképrészlet gyönyörű, színes nyomata ad ízelítőt a Kogutowicz-család térképkiadványaiból. Kisari Bállá György Kogutowicz című könyve értékes alkotás a magyar kartográfia történetével foglalkozó művek sorában. Sok új eddig kevéssé ismert részletét kutatta és tárta fel a család történetének és tevékenységének. A könyv anyagának összegyűjtése céljából meglátogatta azokat a helységeket, intézményeket, amelyek a család életével kapcsolatosak. Az Egyesült Államokban és Ausztráliában élő leszármazottakkal történt személyes találkozásai alkalmával információkat, írásos dokumentumokat sikerült szereznie. Elismerőleg kell szólni a szerző azon elhatározásáról is, hogy amikor Zidlochovicének, Kogutowicz Manó szülővárosának polgármestere felkérte, adja át a birtokában lévő dokumentumok egy részét a majdan létesülő Kogutowicz múzeum számára, ő ezt a kérést elutasította és az értékes anyagot az érdi Magyar Földrajzi Múzeumnak adományozta. Martinovich Sándor Nagy Miklós Mihály VILÁGJÁRÓ MAGYAR KATONÁK Zrínyi Kiadó, Budapest, 2008. 271 oldal „...A világjáró magyar katonák lapjain a magyar katonai utazások sokszínűségét szeretném az olvasók elé tárni: legfőképpen azt bemutatni, hogy a magyar katona útleírása nemcsak a háborúkhoz kötődik, hiszen útra kelésének nagyon sok oka lehet, bár azon módon, ahogyan látta a világot, mindig érződik valami a szerző katona voltából... írta Nagy Miklós Mihály legújabb könyvének előszavában arról, hogy mi volt a célja, amikor könyvének megírásához fogott. A Magyar Hadiutazók (2001), Boldog békeidők haditengerészei (2003), Kis magyar hadelmélet (2006) után a szerző az idén újabb értékes kiadvánnyal bővíti ismereteinket a katona-utazókról a Zrínyi Kiadó jóvoltából. A fent említett idézet jól tükrözi a célt: emléket állítani azoknak a vándoroknak, akik írásaikkal, beszámolóikkal az olvasóközönség földrajzi, sokszor néprajzi ismereteit gyarapítják. Már az Előszóban megtudhatjuk kit tekinthetünk katonautazónak: „...A válasz látszólag egyszerű: amennyiben idesorolunk minden, a hadügyhöz kötődő okból, a magyar határokon túl utazó katonákat... ” De, hogy nemcsak erről van szó arról később olvashatunk. Megtudhatjuk azt is milyen nagy szerepük volt azoknak a katonatömegeknek a történelemben, akik valamilyen hadjárat vagy háború során idegen földre jutottak és hazatérve beszámoltak az ott látottakról. Hisz ne felejtsük el, sokszor ez volt az egyetlen ablak a világra az otthon élők számára. Az jelentette a kapcsolatot a világgal, amikor egy-egy obsitos elmesélte mit látott. Így a szerző véleménye szerint, e hadfiakkal is bővíthetjük a hadiutazók körét. A műben nagyon széles a paletta világjárókból. Olvashatunk Spait Sándor az orosz Távol-Keleten tett utazásairól, melyről múlt század fordulóján írta le emlékeit. Suhay Imre szemléletesen mutatja be korának, lengyel társadalmának mindennapjait. Megismerkedhetünk Bartha Albertiéi, aki hazánk történelme során kétszer is miniszteri bársonyszékhez jutott, de most kalandos életéről és utazásairól olvashatunk. Egyikben sem volt hiány a jeles politikus életében. Szó van a könyvben Gabányi Jánosról, aki zarándokúton járta be az olasz tájakat és részletesen beszámol az ott látottakról. Thour Zdenkó ezredes Palesztinában tett utazása során a húszas években magyar vonatkozású katonatemetőket talált. A XX. századi utazók után olvashatunk Lenkey Jánostól, akinek a szabadságharcban végrehajtott hőstettéről Sára Sándor is filmet forgatott. Vagy megismerkedhetünk Hadik Andrással, aki maroknyi csapatával Berlint sarcoltatta a XVIII. században. Zrínyi Miklós sem maradhat ki a sorból, aki számos hadjáratot vezetett idegen földön. A felsoroltak nemcsak haditetteikkel alkottak maradandót, hanem 141
