Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Serdült Csilla: A KALOT-mozgalom és érdi népfőiskolája
tályt. Nemcsak a probléma felismeréséig jutott, hanem részletes, konkrét programot nyújtott megoldási javaslatokkal. A gazdasági struktúra gyökeres átalakítását és egy új társadalmi rend felállítását tűzte ki célul, amelynek erkölcsi alapja az egyház, intézményi alapja pedig az állam lenne. A pápai enciklika hivatások szerint osztályozná a társadalmat, és 1-1 foglalkozáson belül nem tenne különbséget munkás és tőkés között, hanem azonos érdekcsoportba sorolná őket. A magyar katolikus egyházban nem volt egyértelmű a Quadragesimo anno fogadtatása, ugyanis nem volt ritka az a vélemény sem, amely radikálisnak, kommunistagyanúsnak vélte. A hazai állapotokra jellemző, hogy az egyház a szociális kérdéseket karitatív módon próbálta megoldani, csupán a tünetmentesítésig jutott, ám valójában nem tudta orvosolni a problémákat. A világgazdasági válság idején a dolgozó emberek egyre közönyösebbé váltak, mivel „az egyház szinte kizárólag a lélek üdvét hirdette és nem vette észre elég korán, hogy az emberek anyagi gondok csömörje miatt már felfigyelni sem tudnak szavára, nemhogy követésükre kedvük volnál Ezt felismerve indultak el (vagy bizonyos esetekben újra) a hivatásrendi szervezetek az 1930-as években, többek között az Egyházközségi Munkásszakosztály (EMSZO), a Katolikus Leánykörök Országos Szövetsége (KALÁSZ) és a Katolikus Legényegyletek Országos Titkársága (KÁLÓT). Kerkai páter népmentő mozgalma Kerkai Jenő már sok évvel azelőtt, a ’20-as évek közepén rádöbbent, hogy jelentős változásokra lesz szükség, hogyha parasztságunkat és nemzeti öntudatunkat meg akarjuk őrizni. Sokat publikált és olvasott a témában, főleg Prohászka Ottokár művei voltak rá nagy hatással. Kerkai nem egyszerre, hanem fokozatosan, a parasztsággal kezdve akarta visszahódítani az embereket az egyház számára. A munkásosztály a Szociáldemokrata Pártba tömörült, és az egyház nemigen tudott versenyt tartani ezzel a politikai hatalommal. Mivel azonban a parasztság többszázezres tömege szervezetlen volt, a megalakuló mozgalom rájuk épített, őket tekintette tömegbázisának. A KÁLÓT céljának tekintette az agrárifjúság szellemi, anyagi támogatását, összefogását és érdekvédelmét. A mozgalom nem ismerte el a parasztságon belüli vagyoni rétegződést, mindenkit egyenrangúként 86 Kerkai páter beszéde az MSZO gyűlésen kezelt. A parasztok kulturális szintjét akarta emelni, illetve elérni azt, hogy ne szégyelljék néphagyományaikat, ne tekintsék magasabb rendűnek a városi kultúrát a sajátjukénál. A célokat bővebben a mozgalom négyes jelszava által részletezném, amit először Farkas György fejtett ki 1937-ben. Krisztusibb embert! A KÁLÓT hitt a kereszténység népmentő és társadalomépítő erejében, ezért a magyar nép megmaradása szempontjából fontos feladat a vallás és a keresztény erkölcsök közüggyé tétele. Habár a katolikus egyház azt hirdeti, hogy a földi javak nem számítanak semmit a túlvilági boldogság elérésében, rá kellett döbbenniük, hogy valamicskét mégiscsak nyomnak a latba. Ugyanis az igazságtalan kizsákmányolás és az éhbérért való munka nyomorba taszít, és ez sok esetben bűnözésre késztet. Ezért kérte a mozgalom az embereket arra, hogy harcoljanak a nekik igazságosan kijáró bérükért, hogy tisztességesen, becsületesen élhessenek. Műveltebb falut! A KÁLÓT csökkenteni akarta a városi és a falusi ember közti kulturális különbséget, hogy ne lehessen többé lenézni a vidéken élőt. Az alapműveltség emelésén túl sokkal lényegesebbnek tartotta a tervszerű termelés, talajjavítás és megmunkálás, a feldolgozás és értékesítés terén a szaktudás mihamarabbi megszerzését. Sajátos népi értékeink, hagyományaink megőrzése a falu megmentését is jelenti egyben, a városi kultúrából viszont csak azt kell átvenni, ami keresztény szemmel is értéket képvisel. Népünk tehetségeinek felkarolása, valamint a derült világnézet meghonosítása falun alapvető fontosságú. Életerős népet!Kerkaiék szerint a társadalom-fenntartó alapelv a szociális igazságosság. Minden intézmény
