Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Serdült Csilla: A KALOT-mozgalom és érdi népfőiskolája
Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 16. szám, 2007. — Magyar Földrajzi Múzeum, Érd A KALOT-MOZGALOM ÉS ÉRDI NÉPFŐISKOLÁJA 1 Serdült Csilla Néprajz szakos hallgató 2030 Érd, Hárslevelű u. 23. Tel: 06 (20) 561-23-02, e-mail: serdult.csilla@gmail.com ÖSSZEFOGLALÁS 1935 őszén, Szegeden jött létre a huszadik század legjelentősebb hazai keresztény mozgalma a KÁLÓT. Legfontosabb feladatának a parasztság kulturális szintjének emelését tekintette, mely Farkas György által megfogalmazott négy jelszó köré épült: Krisztusibb embert!, Műveltebb falut!, Életerős népet!, Önérzetes magyart!. Ehhez fontos eszköz volt a népfőiskolák létrehozása, melyből az első bentlakásos Erden, az egykori Szapáry-kastélyban jött létre. A népfőiskolán háromféle képzést indítottak: kulturális, hivatásrendi és bizományos-ügynökképzö tanfolyamot, melyek közül a kulturális bizonyult a legsikeresebbnek. Kiváló tanárok (Molnár István, Muharay Elemér, Jankovich Ferenc) oktatták a legényeket a népi színjátszás és színdarabrendezés fortélyaira, nótákat és táncokat tanultak, s mindemellett irodalmi, földrajzi, egészségtani, történelmi, gazdasági és illemtani ismeretekkel lettek gazdagabbak. Kortörténet „Legyen segítőtársam egy parasztifúsági mozgalom elindításában!’11 Páter Kerkai Jenő felhívására igent mondott a két fiatalember, Farkas György és Ugrin József és ezzel kezdetét vette 1935 őszén, Szegeden a huszadik század legjelentősebb hazai keresztény mozgalmának története. Ahhoz, hogy pontosan lássuk és értsük a KÁLÓT létrejöttének szükségességét és nem várt gyors sikerét, ismernünk kell az 1900-as évek első harmadára jellemző magyar valóságot, a korabeli gazdasági és társadalmi helyzetet. A két világháború között jelentős szemléletváltás ment végbe a magyar parasztságban, gondoljunk csak az elvándorlásra, a születésszabályozásra, az egykézésre és a szektamozgalmakra. A társadalmi ranglétra legalsó fokára szorultak, mivel gazdasági fejlődésük megrekedt a külterjes, alacsony termelékenységű félfeudális szinten. Magyarországon elkerülhetetlenné vált a földreform megvalósítása. A jobbágyfelszabadítás nem járt együtt a birtokviszonyok megváltozásával, így óriási lemaradásban voltunk a többi európai nemzethez képest. Horthy ideje alatt a 20-as években ugyan volt egy próbálkozás, de a földosztás siralmas eredménnyel járt. 301 ezer szegényparaszt között osztottak ki 305 ezer hold földet 1-1,5 holdas parcellákban. Ez a földterület egy nagycsalád eltartásához is kevés, nemhogy a piacra termeléshez, ráadásul a magas kárpótlás és adók miatt súlyos anyagi helyzetbe kerültek. Ezt a kilátástalan helyzetet tetézte, hogy a városi emberek lenézték a magyar népi kultúrát és ezzel együtt a vidéken élőket is. Ennek hatására a falusi emberek már egyáltalán nem voltak büszkék sajátos paraszti életformájukra, sőt egyenesen szégyellték szokásaikat és népdalaikat. Öntudatuk kezdett lassan feledésbe merülni, és ezzel a hagyományos paraszti kultúra is bomlásnak indult. A katolikus egyház korabeli szerepét is ismernünk kell ahhoz, hogy a keresztény mozgalom célkitűzéseit átlássuk. 1931. május 15-én bocsátotta ki XI. Pius pápa a Quadragesimo anno kezdetű enciklikáját. Ebben részletesen kifejti álláspontját, miszerint a keresztényszocializmus nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A XIX. század legnagyobb botrányának nevezte azt, hogy az egyház elvesztette a munkásosz85
