Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Stencinger Norbert: Érd és környékének szerepe az 1848-49-es szabadságharc küzdelmeiben
haladásukat. Még aznap, a délutáni órákban érhettek településünkre. Arra vonatkozó forrást, hogy történt- e valami atrocitás Érden, még nem sikerült felkutatni, de hogy az út nem volt konfliktusoktól mentes, az bizonyos. Azt a feltételezést, hogy történt valami Érden vagy a környékén támasztja alá az, hogy a következő állomáson „.. .Hoffer őrnagy már Martonvásáron jónak látta az ominózus parancsot megismételni... ”54. Az amúgy is feszült légkörben ezt nyilván okkal tette meg az osztrák főtiszt. Az egész úton fennállt veszélyről, gróf Batthyány így írt feleségének: „... Utazásunk részleteiről csak annyit írok, hogy Neked Budán vigasztalásul mondtak, csak azért mondták, hogy nyakukról lerázhassanak: a parancs változatlanul fennállott az utolsó pillanatig és én voltam kénytelen faluról-falu- ra szónokolni a néphez, hogy elkerüljük a magunk és cselédeink lemészárolását és a szegény parasztok veszedelmét. .. ”55. Ezen események történtek településünkön százhatvan illetve százötvenkilenc esztendővel ezelőtt. Ezek nagy része Érd központi, fővároshoz közeli fekvésének volt köszönhető. így járhatott a korbeli településen a békedelegáció és a Batthyányi kísérő menet is. A közelben lezajlott ütközet is azért alakult ki, mivel a magyar csapatok a visszavonulás során védőgyűrűt alakítottak ki az ország központja körül. Ekkor vezényelték városunkban Poeltenberg Ernőt, a később Aradon kivégzett főtisztet vagy fordult meg a környéken Görgey Artúr. A szabadságharcot végül az 1849-es katonai sikerek ellenére leverték és kemény megtorlással büntették a résztvevőket. Az, hogy ekkor mi történt Érden, annak feldolgozása egy újabb kutatás feladata lesz. A tanulmányt Dr. Négyesi Lajos alezredes lektorálta. JEGYZETEK 1 Itt szeretnék köszönetét nyilvánítani Dr. Hermann Róbertnek, aki önzetlenül segítette munkámat és rendelkezésemre bocsátotta levéltári kutatásainak eredményét. Köszönöm Dr. Négyesi Lajos támogatását, észrevételeit, amellyel segítségemre volt, valamint Benczéné Dizseri Márta fordítói munkáját. 2 Herceg Batthyány Fülöp Vas megye örökös főispánja, korának híres mecénása 3 Dr. Kubassek János (szerk.) Érdi Krónika 2004. 264. oldal 4 História Domus 5 História Domus 6 História Domus Lásd Érdi Krónika 175-180. oldal 8 Sina György görög származású bankár, jeles közéleti személyiség 9 Erdős Ferenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében (1848-1849). Székesfehérvár, 1998., 50. oldal továbbiakban lásd Erdős. 10 Erdős 127. oldal 11 Erdős 110-112 oldal 12 1848. október 30. 13 Részletesen lásd Hermann Róbert: 1848-1849 a szabadságharc hadtörténete. Korona Kiadó, Budapest, 2001. 180-192. oldal 14 Poeltenberg Ernő (1813-1849) a szabadságharc jeles tábornoka, aradi vértanú. Életéről bővebben: Hermann Róbert: Mindig az elsők között - Poeltenberg Ernő a szabadságharc tábornoka. Magyar Hadi történetírásért Alapítvány, 1997. 15 Hrabovszky őrnagy jelentését továbbította, miszerint Ercsiben 2000 tölgyfagerenda található, mely felhasználható a Duna jegén való átkeléshez. MÓL Görgey Iktatókönyv No. 382 16 Dr. Károlyi Árpád: Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök fíbenjáró pőre. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1932., 8. oldal 17 Madarász József: Emlékirataim 1831-1881. Franklin Társulat, 1883., 185-186. oldal 18 Deák Ferenc beszédei 2. kötet Összegyűjtötte Kónyi Manó. Budapest, Franklin Társulat, 1903. Később lásd Deák. 368. oldal 19 Bővebben lásd Deák 20 Budafok korabeli elnevezése 21 Heinrich Pusztelnik alezredes, Görgey vezérkari főnöke. Salzburgban született 1817. augusztus 15-én, elhunyt 1849 január 24-én vagy 26-án Újbányán. 22 Deák 369. oldal — következetesen tábornoknak nevezi Poeltenberget 23 Géczy József hadnagy (Nagyszombat 1826-1866. szeptember 17.) Átállása után rövid vizsgálati fogságba került, majd hadnagyként szolgált tovább a császári seregben. 1865-ben századosként vonult nyugállományba. Lásd Bona 454. oldal 24 Ez sajnos igaznak bizonyult. Gelich Rikhárd: Ma- gyarországfüggetlenségi harca című (Budapest, 1882.) művében leírja, hogy a hadnagy, akit ő Ghyczynek 82
